A görög államadósság ugyanis már teljes mértékben fenntartható pályára került, vagyis hiába rúg a GDP 170 százalékára, a terhek után fizetett kamat annyira kedvező, hogy még az ezer sebből vérző görög gazdaság számára is kigazdálkodható. Mi több, a görög költségvetés elsődleges egyenlege – vagyis a kamatfizetés nélküli egyenleg – idén már nullás lesz, a soron következő évekre pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei sorrendben 1,4, 3,0 és 4,5 százalékos többletet várnak, ami az elsődleges egyenleg 2009-es -10,5 százalékos értékét követően óriási előrelépésnek tekinthető – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Vagyis, jelenleg arról van szó, hogy a legrenitensebb eurózóna tag költségvetése a kamatfizetést nem számolva hamarosan többletet fog termelni, ami azt is jelenti, hogy a költségvetés egyenlege és az államadósság finanszírozhatósága szinte kizárólag attól függ, hogy a görögöknek mekkora kamatot kell fizetniük a GDP 170 százalékára rúgó államadósság után.

Itt jön a lényeg: ha a görögök a piaci kamatot fizetnék – körülbelül 9 százalékos éves kamat a 10 éves kötvényekre –, akkor azonnal összeomlanának, 170 százalékos adósságot ugyanis évi 9 százalékos kamat mellett lehetetlen finanszírozni. Az országot az tartja életben, hogy ennél a piaci kamatszintnél jóval kevesebbet fizetnek, átlagosan mindössze 2,4 százalékot, köszönhetően annak, hogy az adósság nagy részét az IMF és az Európai Unió (EU) finanszírozza, akik megelégednek ezzel a szerény kamattal is.

Ha pedig az ember 2,4 százalékon kap hitelt, és a bevételei fedezik a folyó kiadásait, akkor még a 170 százalékos adósság is viszonylag könnyedén finanszírozható. (Arról nem is beszélve, hogy öt évnyi recessziót követően egyszer csak jön majd egy-két GDP-növekedést hozó év, ami az adósság finanszírozhatóságát még tovább javítja). A lényeg az, hogy amíg az IMF és az EU hajlandó alacsony kamat mellett finanszírozni a görögöket, addig Görögország talpon, az eurózóna pedig egyben maradhat.