Az interjúban a devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: a fizetőképtelenség kialakulásában olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket, ez pedig ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is.

Kiemelte, hogy "a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nem fizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek".

A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szólva azt mondta: "Egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása."

A bankvezető tisztességes versenyre számít a takarékszövetkezetekkel. Véleménye szerint aggályokat csak az vethetne fel, ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda az ügyfeleket, ha a szabad bankválasztást megszüntetnék és kötelezővé tennék a Takarékbank megbízását. Hozzátette, hogy ennek semmi jelét nem látja.

Az INA esetleges eladásáról is beszélt Csányi Sándor, aki a Mol igazgatóságának alelnöke is. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, arra az esetre ajánlották fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza.

Ha a horvátok nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni a Mol INA-részesedését, akkor harmadik félnek kívánja felajánlani a Mol. Hozzátette, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket nem ebben a régióban keresi.