Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Olyan orosz ült bent a Mol energiakereskedő cégében (Met) csendestársként a magyar olajipari részvények Szurgutnyeftgáztól való visszavásárlásának idején, aki korábban a magyar-orosz gázkereskedelmet összekötő közvetítő cégben tevékyenkedett. A Mol, illetve az egész magyar energiaipar tulajdonosi viszonyokainak összetettségére villantott rá az Átlátszó most indult cikksorozata, amikor azt állítja, hogy a gazpromos múltú Megdet Rahimkulov és a Mol együtt dolgoztak akkor, amikor a hazai politika egy emberként ágált a magyar olajipari vállalatot nyomasztó orosz befolyásszerzés ellen.
A tényfeltáró anyag felidézi, hogyan jutott el a Mol addig, hogy 2011 májusában az akkori fejlesztési miniszter (Fellegi Tamás) győzelmi sajtótájékoztatón jelenthette be: az állam visszavásárolta az oroszoktól a Mol-részvényeket, és ehárította a Szurgut – és rajta keresztül a Gazprom – "nem baráti" befolyásszerzési próbálkozásait. Eközben, 2009 decemberétől 2012-ig a Metben egy olyan belize-i bejegyzésű cég volt a Mol partnere, mely mögött az Átlátszó szerint valószínűleg Rahimkulov, a világ leggazdagabb emberei közé tartozó (a Forbes listáján az 1031.) oligarcha állt.
Rahimkulov, korbábban a Mol és a Gazprom vegyes vállalata, a Panrusgáz vezérigazgatója volt, majd 1996-tól a Gazprombank által megvásárolt Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) elnök-vezérigazgatója lett. Az ÁÉB-et végül 2005-ben fel is vásárolta. Az üzletember 2008-ban költözött vissza végleg Oroszországba, ekkor a becsült vagyona elérte a 200 milliárd forintot, így ő lehetett akkor a leggazdagabb magyarországi üzletember. Itteni befektetéseit ma két fián keresztül intézi.
