Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
MTI / Kovács Tamás
Laci bácsiék, amióta csak lehetőség van rá, hónapról hónapra telefonon jelentik be a villanyóraállást. A zuglói nyugdíjas házaspár úgy véli, "jobb azt szemmel tartani", miért mennyit fizetnek, ráadásul így "legalább van még egy dolog, amit észben tarthat az ember". A mobiltelefonos villanyóraállás bejelentését praktikusnak tartják, de az internettel saját bevallásuk szerint már nem boldogulnának.
Az aktuális fogyasztás bejelentése – annak rendje és módja szerint – novemberben is megtörtént. A férfi mutatja is a számlát: az elszámolt időszak november 11-éig tartott, és az óra állása pont annyi, amennyit bejelentett. Meg annyi, amennyit csak úgy, a biztonság kedvéért, magának fel is írt a naplóba. Bepötyögte a mobilba, rögzítették az adatot, meg is jött a számla időben, ahogy szokott. Laci bácsi szerint a kiszámíthatóság titka eddig az volt, hogy az ember betartotta a leolvasási időablakot – azt a minden hónap 8. és 14. közötti időszakot, amikor, ha bejelenti az állást, két héttel később, "de mindenképp 25-e után" megérkezik a számla. Amit viszont csak a következő hónap elején kell befizetni. A novemberi számlát is így fizették: a december 6-i határidőt tartva, 4-én.
A szisztéma eddig hibátlanul működött. Aztán amikor Laci bácsi december 4-én délután belenézett a postaládába, egy újabb számlát talált az ELMŰ-től. Alaposan megnézve a számlalevél tételeit és dátumait, kiderül, hogy az áramszolgáltató elszámolása előrevetített adatokra vonatkozik: az utolsó óraolvasási dátumot követő naptól (november 12.) december 15-ig, becsléssel megállapított fogyasztás alapján küldték ki az újabb csekket. Az idős férfi nem érti, hogy ha egyszer neki 8. és 14. között kell mérőállást diktálnia (ami egyébként a friss, becsült fogyasztás alapján kalkuláló számlalevélen is ott olvasható), akkor hogy lehet, hogy az ELMŰ a számlát (az ugyancsak ott szereplő dátum szerint) már november 27-én kiállította; jóval azelőtt, hogy ő az aktuális adatokat bepötyöghette volna a mobiljába. [Erre legkorábban két nap múlva, vasárnap nyílna lehetősége – a szerk].
A becsült fogyasztás egyébként – némi számolgatás – után kiderül: egészen pontos. A baj a számlával nem is ez, hanem hogy azt nem január elején, hanem már karácsony előtt, december 21-ig be kellene fizetni.
"Nem életszerű"
A történettel először felhívták a szolgáltató ügyfélszolgálatát. Ott egy géphang közölte, hogy hétköznap 7 és 20 óra között érhetők el a vonalvégen hús-vér operátorok, de nekünk 9 óra után is volt lehetőségünk pontosan 20 percet várakozni. Azon kívül, hogy a kagylóban időnként sűrűbben, időnként viszont rikán azt a szöveget hallgathattuk, hogy "a becsült várakozási idő több mint 5 perc", és hogy legközelebb inkább 12 és 16 óra között telefonáljunk, mert akkor kisebb a tumultus, a magyarázathoz nem jutottunk közelebb.
A telefonautomata szépségei |
A cég folyamatosan ellenőrzi, hogy a rendszere képes-e a 80:20 minőségbiztosítási követelménynek megfelelni. Vagyis annak, hogy az ügyfélszolgálatra befutó 100 hívásból legalább 80-at 20 másodpercnél hamarabb fogadni tudjanak. A monitoring szerint a 80:20-ba belefér a szolgáltató. Az azonban nem mindegy, hogy a 20 másodpercet honnan mérik. Biztosan nem a hívószám fogadásától, mivel a kapcsolást követően nagyjából egy percig a beköszönőt hallgatja a hívó – az internetes regisztráció lehetőségétől az angol nyelvű menüre váltási lehetőségig –, mielőtt a helyenként alaposan megkavart menüben az első gombot is megnyomhatná. Ráadásul van olyan almenü, ahol a választási lehetőségek nem sorrendben, 1-től 9-ig hangzanak el, hanem előbb a 4-es, aztán a 7-es, majd az 5-ös, és az 1-es. Nem valószínű, hogy ezzel megkönnyítik a tájékozódást. |
Felhívtuk hát Boross Norbertet, a cég szóvivőjét. Az ügyfélszolgálattal kapcsolatban elmondta: nem életszerű, hogy valaki 20 percet vár az ügyfélszolgálatra. Bár az szerinte előfordulhat, hogy "valaki pont olyankor telefonál az ügyfélszolgálatra, amikor éppen egyetlen szabad telefonos kolléga sincs".
A szóvivő a fenti esetet végighallgatva kijelentette: a rendszerben nem lehetséges az előre számlázás. A birtokunkban lévő számlákon szereplő adatok alaposabb ismertetése után Boross azt mondta, hogy az nem számít előre számlázásnak, ha a december 15-ig becsült fogyasztási adatok alapján kiállított csekken a befizetési határidő december 21. Ilyen megoldásra az átalányt fizető fogyasztók esetében kerülhet sor (korábban volt olyan is, hogy egy évre vagy több hónapra előre postázták a csekkeket), de hogy az átalány, illetve a mérőóra-leolvasásos módszer szerinti számlázás esetünkben miként keveredhetett össze, nem szolgált magyarázattal. Felajánlotta, hogy ha a fogyasztó panaszt tesz, azt érdemben kivizsgálják. "Egyedi esetről csak annak pontos ismeretében tudunk nyilatkozni" – mondta végül Boross Norbert.
Több, átalányt fizetőtől is úgy értesültünk, hogy számukra ez a "számlatrükk", amivel a novemberi és decemberi becsült fogyasztás után egy hónapon belül két számlát is ki kell fizetni, évek óta ismert. A helyzet jobb megismerhetősége érdekében azonban kérjük, hogy akinek a fenti esethez hasonló problémája adódott a közműszolgáltatójával, írja meg, és küldje el nekünk a (számlamásolattal mellékelt) történetét, valamint az elérhetőségét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre.
*
Cikkünk megjelenése előtt Laci bácsi jelezte, hogy sikerült elérnie az ügyfélszolgálatot. Azt a tanácsot kapta, hogy ha továbbra is diktálni szeretné a villanyóraállását, akkor most ne fizesse be a kalkulált számláját, mert a rendszerben az eset kapcsán újfent rögzítik, hogy önleolvasást végez. Kap majd egy sztornó-számlát, és ha az előre meghatározott időkapuban – ahogy szokta – bediktálja a villanyórája állását, akkor arról a hónap végén majd kap egy "rendes számlát" megint. A kiszámíthatósági modellt újra kell értelmezni.
