Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A NAV-nak nincs egyértelmű és általános érvényű bizonyítéka az áruházláncok áfacsalására, amit egyébként is nehéz bizonyítani, pedig a hatóság minden tőle telhetőt megtesz Varga Mihály szerint.
„Az adóhivatalnak jelen pillanatban nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely alapján egyértelműen és általános érvénnyel kijelenthető lenne, hogy az áruházláncok törvénysértő módon tevékenykednek” – válaszolta Varga Mihály két LMP-s képviselő irásbeli kérdésére. A parlament honlapjára felkerült dokumentumban a nemzetgazdasági miniszter azt írja, hogy az ellenőrzések során nem keletkeztek olyan információk, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna azt, hogy az áruházláncok áfacsalásokban közvetlenül érintettek. Ezért a miniszter szerint nem áll módjában áfacsalásban résztvevő adózókat megnevezni.
Mint ismert, a NAV-botrány november 8-án pattant ki, amikor az adóhatóság volt munkatársa Horváth András sajtótájékozatón azt állította, a legnagyobb adózók ezermilliárd forintos mértékben csalják el az áfát, és ebben segédkezik nekik a NAV is. A kormánypárt és a kormány azóta nem állt Horváth András mellé, és nem támogatta azt sem, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon az ügy kivizsgálására.
Már tavasszal szóltak a NAV-nak
Szél Bernadett és Vágó Gábor többek között azt kérdezték a minisztertől, miért hagyja futni az adócsalókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és hogyan lehetséges, hogy az áfacsalásban részt vevő áruházláncok háborítatlanul folytatják törvénysértő ténykedésüket, pedig a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért 2013 tavaszán tájékoztatta a NAV-ot az adócsalásban érintett áruházláncokról.
A fórum egyik tagja Torba Tamás november 20-án a Magyar Nemzetben arról írt, hogy a fórum egyes tagjainak alapos információi voltak az említett áruházláncokról, és az általuk végzett „előzetes adatgyűjtés, továbbá a helyszíni bejárás és egyéb források összegzése azt mutatta, hogy 2013 tavaszán három áruházlánc volt teljesen tiszta, ebből kettő külföldi, egy hazai tulajdonú. Hat másik esetben folyamatos volt – és ma is az – az áfacsalásban érintett termékek forgalmazása.” A szerző szerint a megállapításaikról „a fórum tárgyalt a NAV vezetőségével”, továbbá a NAV-nál a „bűnügyi terület minden lehetséges módon együttműködött a fórummal a csalások elleni küzdelemben.”
Varga Mihály válaszában elismeri, hogy a NAV vezetői tárgyaltak a fórummal, azonban a szervezet csak általánosságban tájékoztatta a hatóságot az áruházláncok adócsaló magatartásáról, valamint az áfacsalásban érintett áruk forgalmazásának terjedéséről. A miniszter szerint a megbeszélésen Torba Tamás nem tudott olyan konkrét információkkal szolgálni, amelyek alapján lehetőség nyílt volna akár ellenőrzési, akár bűnügyi eljárás megindítására. „Az egyeztetésen a NAV vezetői hangot adtak azon álláspontnak, miszerint az áfacsalás nem áruházlánc-specifikus, megjegyezték azt is, hogy amennyiben a beszállítói láncolat tekintetében információk merülnek fel az áfacsalásra, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az áruházlánc ’adót csal’ – írja Varga.
„Rendkívül nehezen bizonyítható”
Varga azt írja, „a NAV valóban rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a "nagy" áruházláncok polcain található áfacsalásban érintett termék. A gyanú, illetve az erre vonatkozó jelzés azonban önmagában még nem bizonyíték az adóelkerülésre”. Ezzel kapcsolatban kitér arra, hogy az adóhatóság már jóval a fórum jelzését megelőzően „fokozott figyelmet fordított a kiskereskedelmi láncolatok ellenőrzésére, amely során azonban szembesült azzal a ténnyel, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok részvétele az adóelkerülésben rendkívül nehezen bizonyítható, hiszen jelentős részben állandó beszállítókkal, keretszerződésekkel rendelkeznek, a közvetlen beszállítóik adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok, a csalás nem ezen a szinten következik be, hanem a láncolat alsóbb szintjein”. Az alsóbb szinteken a NAV megtette a szükséges megállapításokat és a jövőben is megteszi Varga szerint, „ezzel azonban még nem nyer igazolást a kiskereskedelmi lánc adócsalásban történő részvétele, érintettsége”.
A miniszter szerint a NAV 2011 augusztusa óta több olyan ellenőrzési akciót is szervezett, „amelyek kifejezetten a legnagyobb kiskereskedelmi láncok ellenőrzésére irányultak. A NAV előtt sem volt ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba kerülnek, hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolhatják azokat”.
A 2011 augusztusától végrehajtott akció célja „több meghatározott termékkör (tej, étolaj, kristálycukor, rizs, LCD televíziók, táblagépek) kereskedelmi láncolatának feltérképezése, a piac tisztítása, illetve további ellenőrzésekhez szükséges adatgyűjtés volt 7 nagy multinacionális áruházláncnál”. Ezzel párhuzamosan a vámszakterület munkatársai mélységi ellenőrzéseket hajtottak végre az áruházláncok logisztikai központjainál. Egy további olyan akciót is elrendeltek, amely a legnagyobb kiskereskedelmi láncokat érintette, illetve 2012-ben az adóhatóság koncentrált ellenőrzéssorozatot végzett egy multinacionális kereskedelmi láncnál, a logisztikai központjánál, illetve valamennyi áruházánál.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.