Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem is kell jobb bizonyíték arra, hogy az iráni üzleti élet szereplői mennyire kedvezően fogadják az új elnök, Hasszan Rohani tevékenységét, mint az, hogy a nyári hatalomváltás óta a teheráni tőzsde szárnyal. Az Irán atomprogramja körüli ideiglenes megegyezés lendített nagyot az indexen – írja a Bloomberg. A hírügynökség által vizsgált 93 börze egyike sem tudott ennél jobban hasítani.
A novemberig terjedő időszakban a napi kereskedés mértéke meghaladta a 203 millió dollárt – az Egyesült Államokban a napi kereskedés 220 milliárd dollárt tesz ki –, az irániak pedig egyre több vagyontárgyukat teszik pénzzé, hogy a tőzsdén iráni cégek részvényeit megvásárolhassák. Külföldiek is részt vehetnek a teheráni börzén a kereskedésben, ám 10 százaléknál nagyobb csomagot nem vásárolhatnak meg egy iráni cégben.
A legjobban teljesítő részvények között az olajipar és bankszektor szereplőit találhatjuk, a Saderat Bank például 142 százalékos növekedést produkált. Elemzők szerint hatalmas mennyiségű pénz áramlik be a tőzsdére iráni polgároktól.
A tőzsdei belépők száma, és a kereskedés mértéke különösen Rohani megválasztása és a nukleáris program körüli helyzet ideiglenes tisztázása után ugrott meg, miután az iráni kormány – atomprogramjának visszafogásáért cserébe – az állammal szembeni nemzetközi szankciók enyhítését érte el. A kormány az olajipar fejlesztése érdekében nemzetközi befektetőket is hívna az országba.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a teheráni tőzsdeindex még inkább a pozitív hangulat, semmint a fundamentumok miatt emelkedik. A növekedés viszont tény, ahogy az iráni riál dollárral szembeni erősödése is: Rohani megválasztása óta az iráni fizetőeszköz 21 százalékot erősödött a dollárral szemben.
Az előző elnök alatt pont ennek a fordítottja történt, a fizetőeszköz gyengült, az infláció 39 százalékra kúszott, az olajkitermelés pedig az utóbbi két évben 26 százalékkal zuhant, ez pedig a márciussal véget ért pénzügyi évben 6 százalékos GDP-csökkenést okozott Iránban.
A helyzet ugyanakkor jövőre megfordulhat, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Iránban.
