Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalékuk készült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m²/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90 százaléka megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel – derül ki az energiaklubos eredményekre épülő FHB Bank és az ELTINGA közös felméréséből, amit az mmonline.hu ismertet.
„Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás látható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 centire nőtt. A magyar fogyasztók kezdik felismerni, hogy a vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat egy ilyen megoldás” – mondta Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke. A szigetelés vastagságának 5 centiméteres növelése 8 százalékkal csökkentheti az adott ingatlan fűtési költségeit.
Az elemzés szerint a tégla társasházak fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszi ki (200-300 kWh/m² évente). Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panelépületek helyzete, és az is előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb, mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből és külső fal, belső fal arányából következik, másrészt pedig abból a tényből, hogy a panel-épületállomány nagy részét az elmúlt évtizedben szigetelték.
További részleteket itt lehet olvasni.
