A feltörekvő térségekben úgy tűnik, még nincs vége a piaci gondoknak, bár már egyre több elemző látja úgy, hogy az érintett devizák jelentős árfolyamveszteségeit és az indiai, dél-afrikai, argentin és török kamatemeléseket követően lassan már meg lehet kezdeni a devizakötvények felvásárlását.

Elgondolkodtató azonban, hogy az örvény újabb és újabb országokat – például csütörtökön Magyarországot és Lengyelországot – ragad magával. "Úgy tűnik a piac újabb és újabb áldozatokat szemel ki magának" – mutatott rá Harwig Wild, a Bankhaus Metzler devizapiaci szakértője.

A devizapiacok már közvetlenül a török kamatemelést követően kiszemelték következő áldozatukat. A francia Société Générale elemzői néhány perccel Ankara bejelentését követően már e-mail üzenetben a török líra vásárlását és a dél-afrikai rand eladását javasolták ügyfeleiknek. Szerdán aztán a dél-afrikai jegybank is kamatot emelt.

Csütörtökön a pénzpiacok kamatemelési "igényét" a magyar jegybank elnöke a kamatcsökkentési szándék megerősítésével viszonozta, ami több mint egy százalékos árfolyamveszteségbe taszította a forintot. A piacok erre még egy olyan rémhírrel is fokozták a nyomást, amely szerint Magyarország képtelen lenne kifizetni egy éppen lejáró eurókötvényt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében rámutat, hogy a külföldi bankok éveken keresztül csak a Kelet-Európában legmagasabb jegybanki alapkamat ellenében voltak hajlandóak lenyelni a rájuk kivetett különadót. A folyamatos jegybanki kamatcsökkentésekkel azonban Magyarország kamatprémiuma a környező országokhoz képest már eltűnt.

A Magyarország elleni spekulációval a piacok meglepő módon egy folyó fizetési mérlegtöbblettel büszkélkedő országot szemeltek ki maguknak – írta a lap. Hasonló a helyzet az orosz rubellel is. Az elmúlt hetekben a piacok még csak az olyan országok devizáit támadták, amelyek többet importálnak mint exportálnak, így folyófizetésimérleg-hiányukat külföldi tőkével kénytelenek finanszírozni. Ezek az úgynevezett "törékeny ötök", azaz Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország.

A brazil jegybank januárban már a hatodik egymást követő alkalommal emelte meg az alapkamatot, ami így most már 10,5 százalékon áll, az indiai alapkamat a mostani emelés után 8 százalékos. Dél-Afrika 5,0 százalékról 5,5 százalékra emelte a héten az alapkamatot.

A 4,5 százalékról 10 százalékra emelt török alapkamat azonban nem elégítette ki a piaci igényeket, mivel Erdogan miniszterelnök kételyeket ébresztett a magas alapkamat tartósságát illetően. Ezért aztán a török líra árfolyamnyeresége is csak átmenetinek bizonyult.