Fischer Sándor hozzátette: azt szeretnék, ha a tízmilliárd eurós beruházás folyamán mind az építőipari munkákban, mind a kereskedelemben, vendéglátásban, egészségügyi, kulturális szolgáltatások területén minél nagyobb arányt érjenek el a Tolna megyei vállalkozások.

A paksi erőmű bővítéséről január 14-én kötött magyar-orosz megállapodás szerint két, legalább 1000 megawattos erőművi blokk épül Pakson 2030-ig; az egyezmény lehetővé teszi, hogy a magyar beszállítói arány negyven százalékos legyen.

A kamarai elnök elmondta, hogy a február elején a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern magyarországi képviselője Szekszárdon tájékoztatta a Tolna megyei vállalkozásokat a beruházásban való részvétel lehetőségeiről. 

A kamarai elnök azt mondta, az oroszok elsősorban építőipari, kiemelkedően pedig a betonacél-szerkezetek gyártóinak jelentkezését várják. Tájékoztatása szerint a Roszatom magyar leányvállalata, a Rusatom Overseas Zrt. eddig három Tolna megyei, kkv-nak minősülő céget regisztrált, a vállalkozásoknak ezután kell átesniük a minősítésen.

"Örülnék, ha az építőipari munkáknak hazai negyven százalékos arányából tíz százalékot Tolna megyei cégek tudnának lekötni" - fogalmazott. Fischer Sándor ugyanakkor úgy vélte, a hazai cégeknek nem lesz könnyű kihasználniuk a 40 százalékos beszállítói arány lehetőségét. A cégeknek meg kell felelniük nemzetbiztonsági szempontoknak, megfelelő kapacitással és a szakmájukat kiválóan értő dolgozókkal kell rendelkezniük. "A szakképzett építőipari munkaerő legjobbjai ma külföldön dolgoznak" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy az építőmunkásokat visszahozni csak magas bérekkel lehet. Nagy számban lesz szükség hegesztőkre, acélszerkezet-gyártókra és betonszerkezeteket előkészítő szakemberekre - mondta.

A kamara elnöke kitért arra, hogy Tolna megye 2011-ben a beruházások nagysága szerint nyolcadik volt a megyék sorában, az atomerőmű bővítésével ismét az élbolyba kerülhet. Ismertetése szerint 2012-ben Tolnában több mint tíz százalékkal nőtt az ipari termelés, és a bővülés a feldolgozóiparnak és az energiaiparnak köszönhetően 2013-ban is folytatódott.

A KSH adatai szerint Tolna megyében a beruházások értéke 2013 első félévében 20,9 milliárd forint volt, 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A 180,7 milliárd forintos ipari bruttó termelési érték 9,4 százalékkal nőtt 2012 első félévéhez képest, az építőipari termelés ugyanakkor azonos szinten maradt, miközben országosan az első félévben 5,4 százalékos, a teljes évben pedig 9,6 százalékos volt az ágazat növekedése.