A Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsbecslése alapján 2,7 százalékkal nőtt a GDP tavaly a negyedik negyedévben éves bázison, a harmadik negyedévhez képest pedig 0,6 százalékkal bővült, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. A múlt év egészét tekintve 1,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. 

A 2,7 százalékos GDP-növekedés hétéves csúcsnak felel meg – emelte ki Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. Kifejtette: a növekedést az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság húzta. Felhasználási oldalon az export és a beruházások emelkedése járulhatott hozzá a növekedéshez, míg a fogyasztás növekedése szerény lehetett. 

Az elemző szerint az idén tovább gyorsulhat a bővülés a javuló külső és belső kilátások hatására. Az ipar és építőipar megrendeléseinek kiugró mértékű növekedése biztató a közeljövőre nézve, az ipart az autógyártás idén várható érdemi bővülése is húzhatja. A kedvező kilátásokat a 13 éves csúcsra emelkedő üzleti bizalom is tükrözi – mutatott rá. 

Suppan Gergely úgy látja, a háztartások fogyasztása az idén már emelkedhet a folytatódó reálbér-növekedés, a javuló foglalkoztatási kilátások és a 8 éves csúcsra emelkedő fogyasztói bizalom hatására. A beruházások növekedése is folytatódhat, részben az uniós források gyorsuló ütemű lehívása és egyes állami építkezések miatt, részben pedig a javuló külső és belső kereslet hatására – fejtette ki. Az elemző az idén összességében kiegyensúlyozott szerkezetű, 2,2 százalékos növekedésre számít. Felfelé mutató kockázatot jelenthet az európai gazdaságok vártnál gyorsabb kilábalása és élénkülése – közölte. 

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: két egymást követő negyedévben is jelentős volt a gazdaság bővülése, ami mindenképpen kedvező. Szerinte is kedvezőek az idei kilátások. A szakember az ipar 4-5 százalékos növekedésére számít, és úgy véli, hogy az építőipart továbbra is hajtják majd az állami beruházások. Emellett fokozatosan emelkedhet a belső fogyasztás és a beruházás is – tette hozzá. Mindezek eredményeképpen az idén 2-2,5 százalék között lehet a GDP éves növekedése – közölte. 

Az Erste Bank elemzői is rámutattak, hogy a várakozások felett nőtt a magyar gazdaság. A GDP-bővülést továbbra is a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar fűtötte. A mezőgazdaság a 2012-es rendkívül gyenge év után alacsony bázisról tudott emelkedni, az ipart elsősorban az autóipari kapacitásbővítések húzzák, az építőipar pedig nagymértékben az uniós pénzből finanszírozott állami beruházásoknak köszönhetően tudott elrugaszkodni a 15 éves mélypontról – fejtették ki. 

Az Erste elemzői szerint az idén gyorsulhat a növekedés, 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit az export helyett már inkább a lakossági fogyasztás és a beruházások sokéves mélypontról való elrugaszkodása táplálhat. Az alacsony infláció a reálbérek emelkedéséhez vezet, ami elsősorban az alacsonyabb jövedelműek fogyasztási kiadásainak növekedésében jelentkezhet. Ezt részben ellensúlyozhatja a továbbra is erős lakossági hitelleépülés, ami még évekig meghatározó elem lesz a hazai gazdaságban – közölték. 

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint a növekedés szempontjából a tavalyi év első része a kilábalásról szólt, a másodikat már jelentősebb GDP-bővülés jellemezte. A legfontosabb külső tényező, hogy Magyarország főbb exportpartnerei ipari termelésének felfutása az év második felében magával húzta a magyar ipar teljesítményét is. 

A belső tényezők közül a beruházások növekedése volt az egyik jelentős folyamat. Összességében már a második negyedévtől jelentkezett a beruházási fordulat, amely az építőipari adatokon is meglátszott. Az elemző szerint biztató, hogy a beruházások nemcsak a költségvetési területen, hanem a versenyszférában is növekedtek. A beruházások felfutásában összességében fontos szerepet játszott az MNB növekedési hitelprogramja, valamint az uniós források lehívásának felgyorsítása is – mutatott rá. 

A másik fontos belső tényező a lakossági fogyasztás felfutása, ami a kiskereskedelmi adatokból jól látszik. Ehhez az alacsony infláció miatti reálbér-emelkedés, valamint a pedagógusbér-emelés is hozzájárult – közölte. 

Pesuth Tamás szerint összességében biztatónak tekinthető, hogy a magyar gazdaság növekedése több lábon áll, és már nem csak külső tényezőkön múlik. Így ha az év második felében tapasztalt folyamatok tartósak maradnak, Magyarország egy fenntartható, egészséges szerkezetű növekedési pályára állhat a következő időszakban – fejtette ki. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit az is mutat, hogy több mint 4 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezerrel csökkent egy év alatt – mutat rá az NGM. 

A gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli, ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is a szakminisztérium szerint. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak – áll az NGM közleményében.