Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A kormány azzal számol, hogy a decemberben várható szokásos többletnek is köszönhetően, az idei év végén az éves hiány a tervezettnek megfelelően alakul, az uniós módszertan szerinti deficit a GDP 3 százaléka alatt várható - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára a tárca csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a kormányzati prognózis szerint, hogy az éves hiány-előirányzat teljesülése eléri a 100 százalékot, azt válaszolta: a nyári hónapokban a kumulált hiány mértéke elérheti a tervezett hiány 100 százalékát, mint ahogy azt az előző években is tapasztalni lehetett.
Az idei évi hiányt több, a részletes jelentésekben ismertetett tényező befolyásolja, így például a februári kiadások között, a központi költségvetés hiányát növelő tételként szerepelt az önkormányzatok adósságkonszolidációjára kifizetett mintegy 70 milliárd forint. Ez a tétel ugyanakkor az önkormányzatok egyenlegét javítja, vagyis az államháztartás egészének szintjén "egyenleg-semleges kifizetésről" van szó - elemezte a helyettes államtitkár.
Egy másik kérdésre, miszerint február 28-áig mekkora adósságot vállalt át a központi költségvetés/állam az önkormányzatoktól, annak milyen a lejárati szerkezete, s milyen devizanemben vannak ezek a hitelek, azt írta: ez év február végéig az állam által az önkormányzati alrendszertől átvett adósság teljes összege 1368,4 milliárd forintot tett ki. Ebből az idei adósságkonszolidáció összege 471,7 milliárd forintot ért el. A lejárati szerkezet igen eltérő, a konszolidált adósságállomány 31 százaléka svájci frankban, 35 százaléka euróban áll fenn, 34 százaléka forintadósság - válaszolta írásban Banai Péter Benő.
Arra a kérdésre, hogy érinti-e a magyar állam gazdálkodását idén a magyar-orosz államközi szerződés keretében felveendő hitel, akár hitelfelvétel, akár kamatfizetés formájában, azt írta válaszában: a hitel lehívása a beruházás megvalósításához kapcsolódik, kamatot pedig csak a tényleges lehívást követően kell fizetni.
"Így a beruházás megvalósításának üteme határozza meg mind a hitellehívást, mind a kamatfizetést. Ez alapján nem várható az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvénytől eltérő adósság- és hiánypálya alakulás" - válaszolta Banai Péter Benő.
