Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Bármelyik ellenzéki erő is kerülne kormányra, annak komoly, a költségvetésre negatív hatásai lennének. A pártoknak pedig szép korrupciós ígéretei vannak, ám többen hitelességi deficittel küzdenek. A Transparency International Magyarország sajtótájékoztatóján a pártok programjainak költségvetési hatásait és korrupcióellenes ígéreteit értékelték. Bod Péter Ákos, a program védnöke szerint ugyanakkor korrupcióellenes ígéretek területén ő már érzékel pozitív jeleket, de az is elképzelhető, hogy az ő antennája vette rosszul a jeleket.
Volt több mint 500 ígéret a pártok programjaiban, ebből 250-260 ígéretet lehetett árazhatóvá tenni – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest igazgatója a Transparency International Magyarország csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol arról volt szó, mennyire árazhatóak be a pártok választási programjai. Az árazást különböző elvek mentén tették meg, ilyen például az, hogy nem lesz finanszírozási válság a következő években, vagy hogy a pártok ígéretei 2015-től kezdődően lépnek majd életbe, illetve, hogy a makrogazdasági hatások nem kerültek a hatások közé.
A Fidesz kimaradt, nincs programjuk
Öt pártot programjainak hatását árazták be (Jobbik, MSZP, LMP, Együtt-PM és DK, a Fidesz-KDNP-nek nincs elérhető programja), az ígéretek elemzését itt lehet teljes egészében megtekinteni.
Kétféle szcenárió van minden egyes párt és ígéret esetében Romhányi szerint. A költségvetés helyzetét kevésbé, és nagyobb mértékben rontó intézkedések. A közvetlen hatások tekintetében mindegyik pártnál romlik az egyensúly az ígéretek tükrében, a Jobbik esetében a 2015-ös évet tekintve például több mint 2400 milliárdos egyenlegromlás lenne optimista esetben, ez a legköltségesebb szcenárió.
Romhányi elmondta, hogy a növekedés és egyensúly tekintetében az összes vizsgált ellenzéki párt jelentős hiánynövekedést hozna össze a programok alapján, ezzel pedig sok esetben minimális plusz GDP-bővüléssel járna csak. Az MSZP, a Jobbik és a LMP programjainak az lenne a hatása, hogy magas adósságrátát érnének el, jó esetben 5 százalékos lehetne a GDP kumulált növekedése 2014 és 2017 között, ám ezzel 10 százalékos adósságnövekedés járna együtt. Általánosságban elmondható, hogy egy százalék GDP-növekedésért 2 százalékos adósságnövekedés jönne össze – tette hozzá az intézet igazgatója. Ebben még az Együtt-PM is beleillik Romhányi szerint, aki hangsúlyozta, hogy ezek a pályák nem megvalósíthatóak. Ha ezek a pártok jutnának mégis kormányra, akkor költségvetési kiigazításokra lenne szükség, ezzel pedig nem változna semmi az előző 12 évhez képest.
A programok kivétel nélkül azzal operálnak Romhányi szerint, hogy jelentős állami szerepvállalás mellett komolyabb GDP-növekedést érjenek el, aztán majd lesz valami – emelte ki Romhányi. Ez viszont azt jelenti, hogy kiszorítják a magángazdaságot. A versenyszektor foglalkoztatás és beruházás növekedését tekintve az rajzolódik ki, hogy 2014 és 2017 között a Jobbik és az LMP programját tekintve egyértelműen az alacsonyabb lesz a növekedési ráta, míg a másik három pártnál magasabban áll a mutató.
A munkavállalókat érintő adóterhekre kitérve Romhányi elmondta, a magánjövedelmek decilisenkénti terhelése jelenleg 45-50 százalék körüli mindegyik tizednél. Mindegyik ellenzéki erő valamilyen módon vissza szeretné hozni a progresszív adórendszert, a Kormányváltásnál az utolsó két decilisnél lenne nagyobb terhelés a mostaninál, az LMP kivételével mindegyik ellenzéki erőnél a tehetősebbek finanszíroznák az alacsonyabb jövedelműek adócsökkentését.
Korrupciós helyzet: siralmas a helyzet, de az ellenzéki erők se sokkal jobbak
A romlás sok évvel ezelőtt kezdődött, a 2010 után hivatalba lépett kormány erre még rátett pár lapáttal – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója a pártok korrupció elleni ígéreteit értékelve. A Fidesznek jelenleg nincs választási programja, nincs értékelhető korrupcióellenes programjuk és ígéretük. Van egy 10 pontos szlogenszerű gazdasági elképzelésük, ám itt általános, homályos célokat lehet olvasni a TI Magyarország vezetője szerint. Minden kormányzó pártnak joga van, hogy ne készítsen programot, ám ez ellent mond az európai demokratikus hagyományoknak Martin József Péter szerint.
A Jobbiknak nincsenek igazán komolyan vehető korrupcióellenes ígéretei a TI szerint. Amit a szervezet a Jobbiknál talált, az az elszámoltatásra és számonkérésre vonatkozik inkább. Sokkal többet nem sikerült a TI-nek kihámoznia a programból.
Mindegyik demokratikus ellenzéki erő – a TI ebben a csoportban a DK-t, az Együtt-PM-et, az MSZP-t, illetve az LMP-t sorolja – a demokratikus jogállami intézményrendszer helyreállítására, korrekciójára törekszik. Mindegyik párt meghirdetett emellett közpénzügyi alkotmányossági programot is. Az információszabadságra kitérve a lehető legszélesebbre nyitnák a kaput az említett pártok, a pártok kampányfinanszírozását pedig alapvetően a Kormányváltás a TI javaslatai alapján szabályozná újra. Az LMP is hasonló irányvonalat követ – tette hozzá Martin József Péter.
A közbeszerzések területén mindegyik demokratikus ellenzéki párt zéró korrupciót hirdet, a korrupcióellenes programoknál pedig elmondható, hogy megújítanák a korrupció elleni küzdelemért felelős állami intézményrendszert.
Szépek ezek az ígéretek, ám van némi hitelességi deficit Martin József Péter szerint. 2008-ban ugyanis a TI már jelezte, hogy még a korábbi MSZP-SZDSZ kormányzás ideje alatt intézményesült a korrupció Magyarországon. A kampányfinanszírozás tekintetében most a Kormányváltás azt ígéri, a TI ígéreteit veszik számításba, ám kormányon nem igazán tettek semmit ennek rendezése érdekében. A baloldali kormányok idején a haveri cégeknek akkor is lejtett a pálya, legfeljebb nem volt törvénybe iktatva Martin József Péter szerint.
Összegzésként elmondható, hogy a közpolitika intézményrendszerének átláthatósága jelenleg siralmas, a korrupció felszámolására alkalmatlanok a jogszabályok. Az ellenzéki oldalon szépek az ígéreteik, ám hitelességi deficittel küzdenek. A választásnak pedig egy olyan párt az esélyese, melynek nincs választási programja – tette hozzá a TI Magyarország igazgatója.
Nincsenek horgonyok, alacsony a potenciális növekedésünkA programokban szerepelnek mondatok és vannak hiányzó állítások – fejtette ki Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank volt elnöke. Szerinte nem meglepő, hogy a kiadási oldalról rengeteg szó van a programokban, bevételi oldalról pedig nem annyira. A pártok, a kormánypárt is azt gondolja, hogy az emberek a legrövidebb távú, legközvetlenebb anyagi előnyökkel foghatóak meg a közgazdász szerint. A magyar politikai elitnek ez a társadalomképe, ám úgy vélem, hogy ez talán téves – tette hozzá Bod Péter Ákos, a TI programjának egyik védnöke.
Magyarországon a gazdaságpolitikai irányoknak nincs horgonya a volt jegybankelnök szerint. Például nem tudjuk, mit szeretnének a pártok az euróval. Sem a kormány, sem a kormányzásra aspirálóknak nincs mondanivalóje ebben az ügyben. A magyar gazdaságnak emellett van egy technikailag megragadható központi problémája: kicsi a potenciális növekedési képessége. Már évek óta probléma ez, van, amikor előre lehet szaladni, ilyen lehet a 2014-es év, ám utána valószínűleg megint alacsonyabb szintre áll be a növekedés. A pártoknak nincs mondanivalójuk arról, hogy tudunk magasabb növekedési képességre szert tenni a közgazdász szerint. A korrupciós részre kitérve Bod Péter Ákos elmondta, hogy ő kicsit optimistább volt: a költségvetési pénzek felhasználásával kapcsolatban némi érzékenység mutatkozik a pártok részéről. A közgazdász azt mondta, hogy lehet, nincs minden leírva a programokban, de a téma megjelent, ez jó jel lehet. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az én antennám nem jól vette a jeleket, mint egy maláj gépé – tette hozzá a volt jegybankelnök.
Lehet, hogy még jó is, hogy nincs program
Szalai Ákos, a Pázmány Péter Egyetem docense, a program másik védnöke szerint a kampány azt mutatta meg, a pártok nem akarnak programokat gyártani. Ennek ő ugyanakkor örül, mivel a programokat két célra lehet írni: a választók meggyőzésére (a választók azonban nem racionálisan döntenek), a másik pedig az, hogy a pártok egymásnak akarják megmutatni, hogy mit szeretnének (koalícióképesség). A mostani kormánynak nincs koalíciós kényszere, a Kormányváltásnak Szalai szerint vannak programjai, ám nem látja, hogy a pártok programjai összeállnának-e egy koherens egéssze.
A haveri kapitalizmussal kapcsolatban Szalai elmondta, hogy ennek megszüntetésére sokat nem kínálnak a pártok. Ez nem 2010-ben alakult ki Szalai szerint, előtte is létezett, ám lehet, hogy az utóbbi négy évben erősödött, de erre komoly válaszokat, megoldási javaslatokat a pártok nem adnak – tette hozzá.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.