A magyar kormány teljes mértékben támogat minden olyan büntetőintézkedést Oroszországgal szemben az ukrajnai válsággal kapcsolatban, amelyet az Európai Unió elhatározott, Budapest politikája azonos európai partnereiével - jelentette ki a magyar külügyminiszter a CNN amerikai hírtévé egyik vasárnapi műsorában. Martonyi János svéd kollégájával, Carl Bildttel együtt abban a műsorban beszélt, amelyet a hírtévé egyik szerkesztője, Fareed Zakaria vezet vasárnaponként (Fareed Zakaria GPS).

Zakaria utalva az orosz hadsereg Ukrajnához közeli csapatösszevonására, valamint Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki telefonbeszélgetésére, arra volt kíváncsi, hogy az általa tapasztaltnak nevezett két külügyminiszter szerint van-e diplomáciai megoldása az ukrajnai válságnak.

Bildt szerint Putyin most egy újabb módszerrel akarja elérni azokat a céljait Ukrajnával kapcsolatban, amelyeket már tavaly nyáron - amikor "kirobbantotta" ezt a válságot - kitűzött. Vissza akarja kényszeríteni Ukrajnát a Kreml befolyása alá, és ennek érdekében trükkök sorát alkalmazta. A Krím megszállása csak a legutóbbi. Most valamivel diplomatikusabb megoldással próbálkozik. Van megoldás, de nem lesz könnyű. Ebben Oroszországnak - természetesen - teljesen el kell fogadnia Ukrajna területi integritását és szuverenitását - jelentette ki Carl Bildt.

A svéd külügyminiszter szerint Putyin egyfajta paktumot akar a Nyugattal arról, hogy valamilyen korlátozásokat alkalmaznak Ukrajnával szemben az Európai Unióhoz való közeledésben, vagy valamilyen módon megosztják az ukrajnai állampolgárokat, ami Bildt szerint "nem fog menni". "Kényszerpályára kerültünk, és nem szabad naivnak lennünk azzal kapcsolatban, hogy mi a tét. Európa - és bizonyos mértékig a világ - békéje és stabilitása a tét" - jelentette ki. 

Zakaria azt kérdezte Martonyi Jánosról, hogy ha olyan nagy a tét, mint svéd kollégája állítja - akkor Magyarország, illetve a magyar miniszterelnök miért hangoztatta többször is aggodalmát, sőt ellenkezését is a szankciókkal kapcsolatban. Hozzátette: megérti, hogy Magyarországnak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai vannak Oroszországgal, de Lengyelországnak is vannak.

A magyar külügyminiszter erre reagálva kijelentette, nem ért egyet a megállapítással, miszerint a magyar miniszterelnök, illetve a kormány ne támogatná teljes mértékben bármelyik szankciót, amelynek bevezetéséről az EU már döntött. "Teljes egység volt mind a külügyminiszterek tanácsában, mind az állam- és kormányfők Európai Tanácsában" - jelentette ki. Kifejtette, hogy amire a műsorvezető utal, az a lehetséges uniós szankciók harmadik fázisa, a nagyobb hatású gazdasági büntetőintézkedések, amelyeknek az alkalmazását a budapesti, de sok más vélemény szerint is el kellene kerülni. A kérdés, hogy hogyan lehet elkerülni - tette hozzá.

Martonyi János szerint először is véget kell vetni az Oroszország terveivel kapcsolatos bizonytalanságnak, és Moszkvának biztosítékot kell adnia arra, hogy az orosz hadsereg nem lépi át az ukrán határt, valamint nem súlyosbítja tovább a már most is súlyos konfliktust. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciók különböző mértékben érnék a különböző EU-tagországokat, emiatt a felmerülő terheket meg kell osztani.

Orbán Viktor kormányfő a Világgazdaságnak múlt héten azt mondta: a kormány nem szeretné, hogy a krími válság befolyásolja a paksi bővítést. Szerinte a szélesebb körű gazdasági szankciók bevezetése Magyarországnak nem érdeke.