Ed Davey a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilapnak kijelentette: csak az elmúlt időszakban "legalább kétszer, ha nem háromszor" előfordult, hogy Oroszország meglehetősen agresszív módon használta fel energiaszállítói szuperhatalmi helyzetét, és senki nem mondhatja biztosra, hogy az ukrajnai válság után ez nem fog ismét megtörténni. A világ nem maradhat Oroszország "energiatúsza" – jelentette ki Davey, aki szerint Vlagyimir Putyin abból írta PhD-disszertációját, hogy Oroszország hogyan állítsa helyre politikai státusát az energiára támaszkodva. A miniszter részletek említése nélkül hozzátette: a május eleji római G7-találkozó napirendjén "nagyszabású" energiabiztonsági intézkedéscsomag megvitatása szerepel.

Stiller Ákos

A brit miniszter szerint Európa energiaellátási biztonságának javításához "globális léptékben kell gondolkodni". Ennek példájaként kifejtette: reményei szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok tervezett szabadkereskedelmi megállapodása lehetővé teszi a bőséges amerikai palagázkészletek importját. Emellett tárgyalásokat kell kezdeni olyan lehetséges földgázszállítókkal, mint Algéria – tette hozzá. (Edward Davey-jel a hvg.hu tavaly májusban készített interjút, ami itt található)

Ed Davey hangsúlyozta, hogy bár Nagy-Britannia nem importál földgázt közvetlenül Oroszországból, ám az Ukrajnán keresztül zajló európai export fennakadása esetén a nagy-britanniai gázárak is gyorsan emelkednének. Kijelentette: Nagy-Britanniának az EU-szolidaritás jegyében segítenie kell olyan európai országokon, amelyek közvetlenül függnek az orosz földgázszállításoktól.

A brit külügyminiszter, William Hague a BBC hírtelevíziójának néhány napja azt mondta: habár a folyamat több évig eltart, már elkezdődött az orosz energiafüggőség csökkentését célzó tervek végrehajtásának gyorsítása, és az Európai Bizottság megkapta a vonatkozó javaslatokat. Ez lesz az az ár, amelyet Oroszország hosszú távon fizetni fog jelenlegi politikájáért, és Moszkvának ez "meglehetősen sokba fog kerülni" – tette hozzá.

Hague is megemlítette, hogy a G7-hatalmak energiaügyekért felelős miniszterei május elején találkoznak, és megvitatják, hogy a csoport tagjai miként tudják javítani egymás energiaellátási biztonságát.

Londoni elemzőházak szerint azonban egyelőre korai lenne komolyabb reményeket fűzni az olyan alternatív forrásokhoz, mint például az amerikai földgáz. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: 40 százalékos esélyt látnak arra, hogy az ukrán-orosz konfliktus egyik következménye az európai orosz földgázexport leállása lesz. A ház szerint ebben a helyzetben az amerikai cseppfolyósított földgáz exportja az eddigieknél is nagyobb geopolitikai jelentőségre tesz szert, ennek az exportnak a felfutása azonban lassú, szakaszos folyamat lesz, mivel több termelőüzem építése még csak ezután kezdődik. 

Ráadásul a fogadó és feldolgozó infrastruktúra – amelyre különösen Közép- és Kelet-Európában lenne szükség – sem épült még ki teljesen – áll az Eurasia Group elemzésében. Mindezek alapján a cég előrejelzése az, hogy az első amerikai szállítmányok 2016 előtt nem jelennek meg az európai piacon.