Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
hvg.hu: Azt szeretné, hogy Nagy-Britannia és Magyarország folytasson szorosabb együttműködést az energiapolitika területén. Más az országok mérete, mások a szektor problémái, és nagyon-nagyon mások a rendelkezésre álló lehetőségek. Mi akkor a közös nevező?
Edward Davey: Több is van: mindkét országban új nukleáris fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Nagy hangsúlyt fektetünk az energiahatékonyságra és az energiabiztonság növelésére. És mindkét ország támogatja azt, hogy minél előbb jöjjön létre az egységes európai energiapiac, ami biztosítaná az alacsonyabb energiaárakat.
Stiller Ákos
hvg.hu: A Nagy-Britanniában működő 9 atomerőmű közül négyet az elavultsága miatt 2025-ig be kell zárni. A termelői oldalon így kieső kapacitások helyettesítése óriási feladat, a pótlásuk ugyanakkor évek óta vontatottan halad. A francia EdF két új reaktor építésére kapott felkérést, de a menetrendben csúszás van, a finanszírozásba hozzá társuló pénzügyi befektető a magas költségek miatt kiszállt a projektből, miközben az E.ON és RWE már korábban visszalépett a feladattól, és a helyükre pályázó japán cégek érdeklődése is alábbhagyott. Mi a tanácsa a magyar kormánynak, aminek feltett szándéka, hogy új atomerőművet épít?
E. D.: Pontosítanék a felsorolásán, mert mi jelenleg is igen konstruktívan tárgyalunk az EdF-fel arról, hogy új nukleáris létesítményeket építsenek. Az igaz, hogy volt olyan német cég, amelyik visszalépett a brit piacról, de az általuk hátrahagyott és felkínált opcióra rendkívül nagy nemzetközi érdeklődés volt. A japán Hitachi végül 700 millió fontot költött el arra, hogy ebbe a pozícióba kerülhessen. Úgy gondoljuk, hogy nekünk és a magyaroknak is van a nukleáris megújulással kapcsolatosan olyan tudásunk, amit megoszthatunk egymással.
hvg.hu: A magyar kormány visszavásárolta az E.ON-tól gáztározókat, és államivá válik a gáznagykereskedő cég is. Az Egyesült Királyságban elképzelhető lenne, hogy a kormány az energiabiztonságra és az árra hivatkozva meghatározó energiapiaci szereplőt vásároljon fel? És az, hogy rendeletileg szabályozza, mennyibe kerüljön a lakosság számára a gáz és az áram?
E. D.: Mi a nyílt, privatizált piac útján járunk. De 20 évvel ezelőtt nálunk is jelentős volt az energetikában az állami tulajdon, tehát vannak róla tapasztalataink. Mi most nem ebbe az irányba megyünk, de mindenféle megoldásnak és modellnek látjuk a helyét ebben a rendszerben, ha a célokhoz közelebb visz minket.
hvg.hu: Pontosan mik ezek a célok?
E. D.: Én liberális demokrataként nagyon elkötelezett vagyok az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelő technológiák iránt. A váltást a legköltséghatékonyabb módon kellene meglépnünk, hiszen az energiaárak az Egyesült Királyságban így is magasak. Ezért nem tesszük fel minden pénzünket egy bizonyos technológia támogatására, inkább diverzifikált portfóliót szeretnénk kiépíteni. Esetünkben három alacsony kibocsátást produkáló erőműtípus jöhet szóba. A nukleáris erőművek, csökkentett szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat alkalmazó hagyományos erőművek, valamint a megújulók. Utóbbiak közt jelentős arányban van szárazföldi és tengeri szélerőmű, biomassza, de előállítunk energiát hulladékból és a tengeri hullámok mozgásából is. Az elv az, hogy minden technológiának teremtsük meg a helyet, ami egyszerre járul hozzá a klímacélokhoz és az energiabiztonsághoz. Azért reformáljuk meg az árampiacunkat, hogy lehetővé tegyük az alacsony kibocsátású technológiák versenyét.
hvg.hu: Tavaly decemberben felülírták az alig egy évvel korábban elfogadott, 2020-ig szóló megújuló energiás ütemtervet. Miért volt erre szükség?
Stiller Ákos
E. D.: Nem felülírtuk, hanem továbbfejlesztettük a korábbi stratégiát úgy, hogy megnöveltük az ambíciókat. Megháromszoroztuk a megújuló technológiák támogatását, mert az nagyon fontos, hogy azok, akik milliárdokat fognak invesztálni ezekbe a projektekbe, biztonságot és kiszámíthatóságot találjanak. Jogi, üzleti-pénzügyi és politikai értelemben is. Az elképzeléseinkkel minden politikai párt egyetért.
hvg.hu: Az nagyon imponáló, hogy 2010-2013 között az Egyesült Királyságban 30 ezer új munkahely jött létre a megújuló energia-termelő technológiák, beruházások állami támogatásának köszönhetően. De a hasonló dotációs elveket alkalmazó Németországban a munkahelyteremtést ma már a magas áramárral kötik össze. Mit mond a briteknek, ha a magas energiaárakat kérik számon a kormányon?
E. D.: Amikor az összes szakpolitikai tételt átszámoltuk klíma és energia témában, arra az eredményre jutottunk, hogy a támogatások hosszú távon csökkenteni fogják az árakat. Vannak területek, melyek pillanatnyilag fölfelé tolják az árakat, ilyen a szél- és napenergia termelés támogatása is, de ezt főleg az energiahatékonysági intézkedésekkel kompenzáljuk, mert ez utóbbiak nagyon szigorúan képesek letörni az árakat.
Mivel mi nem tehetünk arról, hogy a gázárak magasak a piacon, úgy verünk éket az árak és a fogyasztói számla közé, hogy jobb versenyképességet és hatékonyabb működést segítünk elő. Így hiába magas az energia ára, ha a lakók kevesebbet fogyasztanak, mert modern szigetelést, korszerű fűtési és világítási rendszert építenek be a házukba, lakásukba. A kormány számára kiemelten fontos, hogy segítsünk nekik az energiát megtakarítani. Azt hallottam, hogy itt Budapesten is leszigetelik a nagy, régi és elavult panelblokkokat. Mi is ugyanezt tesszük a házakkal az Egyesült Királyságban. Így nem csak modernebbek és szebbek, de kevesebbe kerül majd a fenntartásuk is. Szóval a végén mindenki nyer vele.
hvg.hu: Mi lesz így az angol tradíciónak számító vörös téglás házakkal?
E. D.: Jó kérdés, de higgye el, órákig tudnám már sorolni, hogy milyen formában, hogyan lehet a különböző külső vagy belső szigetelési technológiákkal látványában is megőrizni az arculatot. Higgye el, felkészültünk a feladatra.
