Az MNB szigorítja a hazai bankok számára a devizafinanszírozás megfelelési mutatót (DMM) – közölte a VG a jegybanki bejelentés alapján. Ez a mutató a hosszú lejáratú devizaforrások és a devizaeszközök hányadosa.

Jelenleg a bankoknál 65 százalékos a DMM előírt értéke, ezt július 1-től 75 százalékra emelik, majd félévente további 5-5 százalékponttal, addig, amíg 2017 elejére eléri a 100 százalékot. Ezáltal csökkenteni lehetne az MNB devizatartalékait – mondta Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója.

Az MNB közleménye szerint az intézkedés a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése mellett csökkenti a jegybank devizatartalék-tartási kötelezettségeit, és így az ebből fakadó költségeit is.

A VG kérdésére Nagy Márton azt mondta, azzal, hogy a hitelintézetek rövid távúról hosszú távúra cserélik a devizaforrásaik egy részét, nőhetnek a forrásköltségeik, ami akár hatással lehet a devizahitelek kamatára is. A bankok megemelhetik a meglévő devizahiteleik kamatait erre hivatkozva.

Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a banki devizaforrások 60-70 százaléka az anyabankoktól érkezik, így bankcsoportszinten a profit mennyisége változatlan marad. Vagyis nem szükségszerű, hogy a bankok ezt a változást a fogyasztókra átterheljék – tette hozzá.

Az MNB a ma bejelentett intézkedések hátteréről és előzményeiről a közleményében azt írta, hogy a magánszektor és ezen belül is a háztartások hitelezése a pénzügyi válság előtti években jelentősen felgyorsult, ami főként a jelzáloggal fedezett devizahitelek állományának fenntarthatatlan ütemű emelkedését jelentette.

Ezek hátralevő futamideje jellemzően igen hosszú, esetenként akár a 20 évet is meghaladhatja. A finanszírozást szolgáló devizaforrások futamideje azonban ettől jelentősen elmaradt, így ennek következtében a bankrendszer mérlegében jelentős lejárati eltérés alakult ki – írta a jegybank.

A pénzügyi válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság sérülékenységét nagymértékben növeli az ország külső devizakitettsége. Ehhez a hazai bankrendszer rövid lejáratú devizakötelezettségei is jelentős mértékben hozzájárultak, ami elsősorban a források megújítási kockázata miatt jelenthet veszélyt. Ez nem csak a pénzügyi szektor devizapozíció-beli lejárati összhangjának romlása miatt volt kedvezőtlen, hanem jelentős mértékben növelte az ország devizatartalék szükségletét is. A növekvő devizatartalék tartásának költsége pedig a jegybanki eredményen keresztül végeredményben az államháztartást terhelte – közölte az MNB.

A kockázatok mérséklése érdekében Magyarországon 2012. július 1-től bevezették a devizafinanszírozás megfelelési mutatót (DMM). Ez a mutató a speciális hazai likviditási kockázatok sajátosságait is figyelembe veszi, így egyszerre kezeli a denominációs eltérésekből adódó kérdéseket, valamint a mérlegen belüli és kívüli devizapozíció lejárati eltérésének problémáját is.

Az MNB szerint a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a korábbi szabályozás a külföldi források rövidülése tekintetében a romló tendenciát meg tudta állítani. Ugyanakkor a szabályozás az alacsonyabb elvárt szint miatt nem volt képes a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének számottevő és fokozatos javítására.

A mutatóra vonatkozó szabályozás mostani felülvizsgálatának és szigorításának köszönhetően várhatóan erősödik a pénzügyi rendszer ellenálló képessége, tovább mérséklődnek a bankrendszer likviditási kockázatai és csökkenhet a jegybank devizatartalék-tartási kötelezettsége is – olvasható a jegybanki közleményben.