Devizahitelek: visszadobták a labdát a Kúriának

A most tárgyalt ügyben a Kásler házaspár fordult korábban bírósághoz. 2008 májusában 14 400 000 forintnak megfelelő összegű kölcsönt vettek fel egy magyar banktól svájci frankban. A hitelszerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegét svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapították meg. A törlesztőrészleteket viszont az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon számolták ki svájci frankban.

A Kásler házaspár megtámadta itthon azt a kikötést, amely feljogosítja a bankot, hogy a törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyama alapján számolja ki. Szerintük ez a feltétel tisztességtelen, mert eltértek a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól.

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár-minőség viszonyára vonatkozik-e. Szintén a kérdések között szerepelt egyebek mellett az, hogy a magyar bíróság módosíthatja vagy kiegészítheti-e az adott hitelszerződést, ha az a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető.

Mindent érteni kell az ügyfélnek, ha hitelt vesz fel

Az Európai Bíróság ítéletében emlékeztetett, hogy a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó feltételek tisztességtelen jellegére irányuló értékelés tilalmát szigorúan kell értelmezni, és kizárólag a szerződés alapvető szolgáltatásait megállapító feltételekre lehet alkalmazni. A Kúriának kell meghatároznia, hogy a vitatott feltétel a Kásler házaspár szerződésében alapvető elemnek minősül-e.

Stiller Ákos

A luxembourgi bíróság szerint azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam).

A szerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltételnek világosnak, érthetőnek kell lennie, és ez nemcsak nyelvtani szempontból értendő.

A kölcsönszerződésben átlátható módon kell feltüntetni a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait. A Kúriának kell így megállapítania, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor adott tájékoztatás alapján az ügyfél nemcsak az eladási és vételi árfolyama közötti különbséget képes-e felismerni, hanem azt is, hogy ez mit jelent a törlesztőrészletek kiszámításánál – derül ki a szerdai ítéletből. 

A magyar bíróság a szerződők közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével – mondták ki.

Ha nem volna megengedett az ilyen helyettesítés, és a bíróságnak meg kellene semmisítenie a szerződést, veszélybe kerülne a megsemmisítés szankciójából eredő visszatartó erő, valamint a fogyasztóvédelemre irányuló cél. A Kásler-ügyben a megsemmisítésnek az lenne a következménye, hogy a visszafizetendő teljes fennmaradt összeg esedékessé válna – derül ki az indoklásból.

Portfolio.hu: nem örülhetnek a bankok

Az Európai Bíróság szerdán kihirdetett ítéletének nincs olyan eleme, amely alapján fellélegezhetnének a bankok – fogalmaznak a Portfolio.hu értékelésében.

Lényegében azt állapította meg ugyanis az Európai Bíróság, hogy a Kúria vizsgálhatja az árfolyamrés tisztességtelenségét, a magyar legfelsőbb bíróságnak kell eldöntenie, hogy az árfolyamrés alkalmazása világos és érthető-e. A tisztességtelen pontokat pedig a Kúria jogegységi határozata alapján kiküszöbölhetik majd a bíróságok.

Fontos azonban, hogy nem mondták ki a szerződések érvénytelenségét – emlékeztettek.

Még a nyári szünet előtt dönthet a Kúria Káslerékről

A Kúria tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, és ez alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt dönt a Kásler házaspár OTP ellen indított perében, de ennek időpontja még nem ismert - közölte a Kúria sajtótitkársága az Európai Bíróság ítélete után.

Arra a kérdésre, hogy az Kásler-ügy lezárása után mi lehet a menetrend, azt válaszolták: más hazai bíróságokhoz hasonlóan július 15-e és augusztus 20-a között ítélkezési szünetet tartanak, ez alatt az időszak alatt jogegységi döntést nem hoz a testület, és egyedi határozatot is csak azokban az ügyekben hozhatnak, amelyekre a törvénykezési szünet nem vonatkozik.

Mindezek alapján leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a devizahiteles ügyben tavaly decemberben hozott jogegységi határozatot az ítélkezési szünet után, vagyis ősszel egészíthetik ki – tették hozzá.

A Magyar Bankszövetségtől azt közölték, hogy a devizahitelezés jogi kérdései fajsúlyos témakör, emellett az Európai Bíróság igen összetett határozatot adott ki, így a banki jogász szakértők dolgoznak a határozat pontos értelmezésén.