Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A 2014-2020-as időszakban Szlovákia 900 millió eurót (279 milliárd forint) szán a lakó- és középületek felújítására, valamint azok energiahatékonyságának növelésére. Az új támogatások fontos újdonsága lesz, hogy minél nagyobb a megtakarítás aránya, annál magasabb lesz a támogatás, így ösztönözve a minél hatékonyabb beruházásokat. Emellett Szlovákiában az állam már régóta biztosít nagyjából évi 30 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteleket a lakosság kifejezetten energiahatékonysági beruházásaira. E források csak olyan beruházásokra elérhetők, amelyek legalább 20 százalékos energiamegtakarítást érnek el.
Ezzel a döntéssel Szlovákia további előnyt szerzett Magyarországhoz képest, ahol az NFM már 2013 nyara óta ígérgeti, hogy megalkotja a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát. Az NFM idén februárra ígérte emellett a Panel III lakásfelújítási támogatási program indulását. Ezekből az ígéretekből egyelőre nem lett semmi, a lakástulajdonosok egyelőre csak várják a támogatásokat.
Nálunk már ez is élményszámba megy...
Knauf Insulation
„Sok más ország mellett Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása nem nyugati hóbort, vagy a gazdag országok luxusa, hanem alapvető nemzeti érdek” - mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) igazgatója. „Ezek a beruházások ugyanis olcsón és gyorsan teremtenek új munkahelyeket, csökkentik az emberek rezsijét, és új piacokat teremtenek a magyar iparnak. Szlovákia nagyon ambiciózus, 20 százalékos energiamegtakarítási célt vállalt 2020-ra, és az uniós források energiahatékonyságra való fordításával bizonyítja, hogy ezt a célt valóban el is akarja érni.
A MEHI, más szakmai szervezetekkel közösen tavaly mutatta be a „Hazai Hatékonyság” c. programot, amely arra tesz javaslatot, hogy hogyan lehetne az uniós pénzek költséghatékony felhasználásával elérni, hogy Magyarországon évi 40 ezer lakás újuljon meg, és eközben 40 ezer munkahely is létrejöjjön, úgy, hogy a költségvetés is gazdagodik ezáltal.
