A technológia az egyetlen reményünk az éghajlat megmentésére, mert úgy tűnik, az emberek nem akarják visszafogni a fogyasztásukat – mondja Bart István klímapolitikai szakértő, akinek Napozószékek a Titanicon címmel jelent meg kötete a klímaváltozásról.
Egyénileg is tudunk tenni a klímaváltozás ellen, de az államot is tettekre kell sarkallni, és közösen kialakítani olyan kereteket, amik révén a környezettudatos választás lesz a legolcsóbb és a leglogikusabb – mondja Bart István klímapolitikai szakértő a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk záró epizódjában..
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.
Sajnos nem újdonság, hogy Magyarország klímatörvénye édeskevés.
75. születésnapját a múlt héten elhunyt Bart István már nem érte meg, régi-új könyvheti könyvének megjelenését még igen. Az Erzsébetvárosi történetek alcímű kötet a sok műfajú, sokágú szerző életművének szerves része.
Nem lesz olyan gép, amely kihalásra ítéli a fordítókat – véli Bart István, akinek többek között Bret Easton Ellis, Philip Roth vagy Agatha Christie magyarítását köszönhetjük.
Bart István műfordító szerint van, aki tudja, mi fán terem a favágás, másvalaki olyan, mint egy krémes vagy egy magas alkoholtartalmú ital - magyarul sok minden másként hangzik. Interjú.
Amennyiben Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) kormány által indítványozott módosítását, hárommillió korszerűtlen, energiapazarló magyarországi otthon felújítása beláthatatlan időre elhalasztódik. Egy tavaly decemberi felmérés azt mutatta, hogy a lakosság 94 százaléka tartja indokoltnak az otthon-energetikás pályázati, korszerűsítési támogatásokat.
Több mint 130 állam- és kormányfő lesz jelen holnap, április 22-én az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás pénteki ünnepélyes aláírásán New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Magyarországot várhatóan Áder elnök képviseli majd, Orbán Viktor pedig nem lesz ott, ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről évre csak aprópénz jut.
Minden elektromos vezérlésű kazán után fizetni kell az egyszeri adót, de azt kilóra számítva vetik ki, és semmi köze ahhoz, hogy a készülék takarékos-e, mennyire újrahasznosítható alkatrészekből áll, vagy hogy van-e Környezetbarát Termék minősítése. A piaci árakat 3-5 százalékkal emeli, miközben a kevésbé hatékony és a környezetet jobban terhelő fűtőberendezések után nem kell fizetni semmit. Ki érti ezt?
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is.
Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelek dömpingjére is lehet számítani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) éves szakmai konferenciáján beszéltek erről az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői. Meg arról, hogy az elkövetkező években mindennek köszönhetően sok minden alaposan megváltozhat.
Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás.
Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon.
Nem új adó lesz, de az utóbbi években megtakarított energiamennyiség nyolcszorosát kell kötelezően hatékonyságnövekedésben produkálniuk az energiaszolgáltatóknak. Mindezt az Európai Bizottság honlapján tudatta a kormány a cégekkel és a nyilvánossággal.
600 év alatt sem érne a végére a meghirdetett új lakossági energiahatékonysági pályázat, mert 830 millió forint épp csak mutatóban elég a rendszer elindításához. A kormány által ígért Zöldgazdaság-finanszírozási Rendszer sehol – írja közleményében az Energiahatékonysági Intézet.
Egy kis kormányzati igyekezet kellene csak a szakmeber szerint ahhoz, hogy már jövőre elinduljon a lakóházak energiahatékonysági programja, de 12,5 milliárd forintnyi állami támogatás helyett csak ígéret van: négy év múlva lesz az indulás.
Decemberben 2,5 millió európai szén-dioxid-kvótát ad el a lipcsei tőzsdén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de még ennek többszöröse van a párnacihában. Arra egyébként nincs magyarázat, hogy miért most és ennyit dob piacra az állam. Ahogy arra se, hogy eddig miért hezitált ennyit.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztálya által küldött körlevél szerint a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) félrevezető módon nem hangsúlyozza, hogy nem állami cég. A MEHI szerint ők ezt sosem állították.
