Az ukrán válság miatt Brüsszel keményebb álláspontot képviselhet a Gazprom Déli Áramlat vezetékével kapcsolatban – mondta az EU energetikai vezetője hétfőn a Financial Times beszámolója szerint. A Déli Áramlat építése a tervek szerint a jövő hónapban kezdődhet meg, a vezeték a Fekete-tengertől Ausztriáig tartana.

A Gazprom már régóta próbálja elérni, hogy az uniós versenyjogi szabályok a szokásosnál kevésbé legyenek szigorúak a Déli Áramlattal kapcsolatban, ezzel ugyanis nyereségesebbé tudná tenni a vezeték működtetését. Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa viszont nem hajlandó eltekinteni a versenyjogi szabályoktól, különösen az ukrajnai események fényében. A biztos egy interjúban azt is elárulta, hogy az ukrán válság miatt Brüsszel sokkal védekezőbb állásponton van a gázvezeték ügyében, mint egy évvel korábban.

Az oroszok számára így kevésbé érheti meg majd a Déli Áramlat, ugyanis az EU szabályai azt célozzák, hogy visszaszorítsák az energiaellátás monopóliumát. Emiatt a Gazpromnak valószínűleg más gázcégeknek is hozzáférést kell adnia majd a Déli Áramlathoz, akár olyan mértékben is, hogy csak feleannyi gázt szállíthat majd a vezeték kapacitásához képest.

Oettinger azt is mondta, hogy nem tesznek kivételt Moszkvával, és az sem reális elképzelés, hogy a következő időszakban megváltoznak ezek a szabályok. A közelmúltban az USA is bekeményített, és nagyon megdrágítja az oroszoknak a befektetési célú pénzmozgatást.

A Déli Áramlat költségét szakértők 15-16 milliárd euróra becsülik. Az új szigor ellenére az oroszok tovább építik a vezetéket, és folytatják a szerződéskötéseket az érintett országokban a partnercégekkel. A Financial Times cikke kitér arra is, hogy a Déli Áramlat megosztja az uniós tagállamokat az Oroszországgal szembeni szankciók kialakításában. Azok az országok, amelyek érdekeltek a vezeték megépítésében, a legóvatosabbak a Moszkva elleni gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban.