Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A Bruxinfo közlése szerint átfogó stratégiát javasol az Európai Unió energiabiztonságának szavatolására – és elsősorban orosz földgázszállításoktól való függőségének csökkentésére – az a közlemény, amit május 28-án készül közzétenni az Európai Bizottság (EB). Az EU állam- és kormányfőinek június végi csúcstalálkozójára, megvitatásra szánt energiabiztonsági stratégia jó néhány lengyel ötletet átvett, köztük az Energia Unióra vonatkozó javaslatot is.
A még nem végleges, 20 oldalas dokumentum a Bruxinfo szerint a következő 9 hónapra vonatkozó rövid, 1-5 éves közép-, illetve öt évnél hosszabb távú intézkedéseket javasol az energiabiztonsággal összefüggő aggodalmak eloszlatása érdekében.
Hova, mikor, mennyit?
AFP / Alexey Druzhinin
Rövid távon a földgázszállítások esetleges leállításának leginkább kitett, keleti tagországok biztonságos energiaellátásának garantálását nevezik a legfontosabb feladatnak. A három balti állam, Finnország, Szlovákia és Bulgária helyzetének kezelésén túl a többiek feladatául szabná Brüsszel, hogy „terheléses tesztnek vessék alá az energiarendszerüket – meggyőződve arról, hogy mennyire lennének felkészülve egy, a téli hónapokban esetlegesen bekövetkező energiaszállítási válságra”.
A középtávú tervek közt szerepel az EB szerint egy minél előbb tető alá hozott, hivatalos szolidaritási mechanizmus, amivel a tagállamok a bajba került országok megsegítését el tudják végezni. Az energiabiztonsági stratégia egyik vezérfonala a stratégiailag fontos infrastruktúrák védelme olyan kulcsfontosságú ellátó országok állami tulajdonú cégeitől, jegybankjaitól vagy független alapjaitól, amelyek célja az EU energiapiacára való betörés vagy a diverzifikáció megakadályozása, semmint az európai hálózatokba és infrastruktúrákba történő beruházás – írja a Bruxinfo. Hozzátéve, hogy a dokumentumban az is olvasható, hogy „az uniós jog EU-területén történő alkalmazását megkérdőjelező bizonyos EU-n kívüli cégekkel kapcsolatos tapasztalatok szigorúbb megközelítést és a szabályok uniós és tagállami szintjén való szigorúbb betartását tehetik szükségessé”.
Az orosz függőség veszélyeire utaló tézisek nemcsak a földgáz, de az olaj, sőt a nukleáris energetika témakörében is előkerültek. Fontos terület az európai energiahálózatok összekapcsolásának kérdése is. Brüsszel az évtized végéig 200 milliárd euróra becsüli az interkonnektorok megépítésének költségterheit, igaz, ennek a piac csak mintegy felét képes fedezni. Az EB javaslatában szinte minden energetikai területen szerepel, hogy az EU-n kívülről, "harmadik féltől" beszerzett energiaforrások és technológiák esetében be kell vezetni az uniós előminősítést és kontrollt a külső tényezők és az esetleges függőség minimálisra csökkentése érdekében.
Magyar szempontból is érdekes javaslat a hasadó anyagok beszerzésével kapcsolatos EB-felvetés – a dokumentum szerint mivel Oroszország kulcsfontosságú versenytárs a hasadó anyagok előállításában, és integrált befektetési csomagokat kínál az egész nukleáris termelési láncban, ezért megkülönböztetett figyelmet kell szentelni annak, hogy az EU-ban nem uniós technológiával építendő új atomerőmű-beruházások során az atomerőművi blokkok hasadó anyaggal való ellátása ne kizárólag Oroszországtól függjön.
A Bruxinfo kiemeli: Brüsszel kertelés nélkül leszögezi, hogy az Euratom Ellátó Ügynökségnek bármilyen új beruházás jóváhagyásának feltételéül kellene szabnia azt, hogy a hasadó anyag beszerzése ne egyetlen forrásból történjen. Bár a szöveg nem tesz említést az orosz-magyar atomüzletre, ebben az ügyben az Euratom már zöld jelzést adott előzetesen, és egyébként is a dokumentum új megállapodásokról szól.
