Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A piac nagyrészt beárazta már a keddi kamatcsökkentést, így mintegy 460 bázisponttal vágta le az alapkamatot a csökkentési ciklus majdnem két évvel ezelőtti kezdete óta a magyar jegybank monetáris tanácsa – írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a Beyondbrics.
William Jackson, a Capital Economics közgazdásza kiemelte, hogy ők úgy vélik, a jelenlegi folyamatok tükrében még pár 10 bázispontos csökkentés jöhet majd a következő hónapokban, az alapkamat mértéke pedig elérheti a 2,2 százalékot.
A blog szerzője megjegyzi, hogy a legutóbbi kamatvágással a magyar kamatszint a lengyel alá süllyedt, sokáig pedig Lengyelországot – mint megbízható, stabil gazdaságot – tartották ebből a szempontból mérvadónak a régióban.
Abbas Ameli-Renani, az RBS feltörekvő piacokkal foglalkozó stratégája szerint a lengyel szint alá csökkenés korábban pszichológiai határt jelentett, most pedig a piaci reakció igen visszafogott volt, mindenki csökkentésre számított. A stratéga szerint az, hogy nem jelentették be a kamatvágási ciklus végét, még nem jelenti azt, hogy több jelentős csökkentés jöhet, ám pár kisebb vágás még elképzelhető.
A blog szerzője itt felteszi a kérdést, hogy vajon mit fog elérni további kamatcsökkentés: Orbán Viktor kormánya 2010 óta rendületlenül igyekezett kamatvágást elérni, csak hogy olcsóbban tudjanak hitelt adni helyi vállalkozásoknak. A Beyondbrics szerint ugyanakkor míg az alapkamat 6 százalékról 4 százalékra történő levágása jelentősen csökkentheti a költségeket, addig kérdés, hogy vajon egy 0,1 százalékos vágás a 3 százalékos alapkamatszint alatt képes-e hasonlóra. Emellett pedig az is kérdés, hogy vajon mindez hogyan hat a forint árfolyamára, melyet különösen számításba kellene venni Magyarország nagy külső eladósodottsága miatt.
Ameli-Renani szerint pont a magas külső adósság lehet egy komoly kockázat, de jelenleg a jegybankot – és a piacokat is – "elvakítja" a magyarországi folyó fizetési mérleg többlete.
