EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A 444.hu elkérte a kormány szerint problémás civil szervezetek listáját a Miniszterelnökségtől, miután Lázár János egy korábbi videoriportban arról beszélt, hogy az Emmiben több helyettes államtitkárság is foglalkozott a civil források sorsával, és 2011 óta készültek anyagok arról, hogy melyek azok a programok, amikkel probléma lehet.
Végül a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárságtól meg is kapták a listát, amin olyan szervezeteket sorolnak fel, melyeket a Norvég Civil Alap támogat, és amelyek a kormány szerint baloldali kötődésűek. A másik részben konkrét személyekkel foglalkoznak, akikkel kapcsolatban jellemzően korábbi pártkötődésekről írnak – olvasható a lap cikkében.
A listán többek között a Krétakör Alapítány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNe), a Transparency International Magyarország (TI), a Roma Sajtóközpont és a Labrisz Leszbikus Egyesület is szerepel.
Mint arról beszámoltunk, a Norvég Civil Alap szerdán közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Miniszterelnökség felkérésére Kehi-vizsgálat indul az alapból kifizetett pénzek felhasználásával kapcsolatban. Érvelésük szerint mivel abban semmilyen magyar költségvetési pénz nincs, a kormánynak nincs joga ezt vizsgálni.
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár erre reagálva csütörtökön részletesen kifejtette, hogy Norvégia nem magánadományt nyújt Magyarországnak, hanem kötelességét teljesíti, amikor EU-országoknak fizet. A Kehi pedig igenis ellenőrizheti a pénzek felhasználását, amit magyar törvények, és nem nemzetközi megállapodások írnak elő. A kormány a Norvég Civil Alap szerdai közleményére reagált, de az ellenőrzéssel kapcsolatban végig Norvég Alapról ír – ami nem csekély különbség.
