A Kúria a közismert Kásler-ügyben kedden kimondta, hogy Káslerék devizahitelszerződésében az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. Emellett kötelezte az OTP-t, hogy fizessen meg Kásleréknek 63500 forint felülvizsgálati díjat.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy a perben eljárt bíróságok helyesen jártak el akkor, amikor vizsgálták a szerződési kitételek tisztességességét. A második kérdés, amelyben a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy a szerződési feltételek tisztességtelenek voltak-e Káslerék devizahitel-szerződésében. Az a döntés született, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, mert a bank nem nyújtott érte szolgáltatást, az adósoknak viszont költséget jelentett. A Kúria szerint az ilyen árképzés az átlagos fogyasztó számára nem világosak és egyértelműek.

A Kúria kitért arra, hogy bár a bank arra hivatkozott, hogy a szerződésük feltételei megegyeztek más pénzintézetek kondícióival, úgy látják, ez nem alkalmas a tisztességtégelenséggel szembeni védekezésre. A Kúriának tisztázni kellett, hogy kijavíthatja-e az érvénytelen szerződési feltételt, amennyiben a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés. Úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell referenciaárfolyamnak tekinteni az átszámítás szabályozásainak hiányában. A legfőbb bírói testület szerint mind a kölcsön folyósításakor, mind törlesztésekor az MNB aktuális devizaárfolyama vált a szerződés részévé a bank vételi és eladási árfolyama helyett. 

Stiller Ákos

Döntenek az egyoldalú szerződésmódosításokról is

Darák Péter, a Kúria elnöke június 16-ára hívja össze a Polgári Kollégiumot, mint jogegységi tanácsot azoknak a pontoknak az eldöntésére, amelyek a Kúria decemberi jogegységi határozatából kimaradtak – mondta Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a tárgyalást követő sajtótájékoztatón.  

Négy ilyen kérdés van:

1. A devizakölcsönszerződés tisztességtelen-e amiatt, mert az adós viseli az árfolyamkockázatot?

2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés tisztességtelenségét? Eredményezhet-e semmisségi okot?

3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfelelnek-e az átláthatóság követelményének?

4. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek tekinthető-e?

Az utóbbi kérdésben a jogegységi  tanács nincs kötve a jelenlegi ítélethez, de ha jogegységi szintre emelkedik a keddi döntés, akkor minden bíróságnak kötelező lesz. 

Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Kúria keddi döntése egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tartozást nem kell visszafizetni. Ez csak azt jelenti, hogy ebben a konkrét ügyben a feleknek az MNB devizaárfolyama alapján kell elszámolniuk arról az összegről, amivel az adós az árfolyamrés miatt többet fizetett a banknak. Ha valaki a saját devizahitelével kapcsolatban szintén szeretné visszakérni az árfolyamrést, pert kellene neki is indítania.

Emiatt azonban pert indítani nem érdemes, mert az árfolyamrés nem egy jelentős összeg. Wellmann György a sajtótájékoztatón utalt arra, hogy ha a jogegységi határozatban az árfolyamrés tisztességtelennek minősül, akkor elképzelhető, hogy a bankok átszámolják ezeket az összegeket. Wellmann György szerint a végső megoldást a jogalkotó fogja megvalósítani. Az ígéret szerint a Kúria jogegységi határozata után a kormány, várhatóan ősszel törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek a devizahiteles probléma rendezésére. Az irreális elvárás, hogy az adósok nem akarják visszafizetni a hitelt. Még egy érvénytelen szerződés esetén is vissza kell fizetni a kapott pénzt – hangsúlyozta a kollégium vezetője. 

Stiller Ákos

Kásler: „Más nevére kell házat vennem!”

A keddi nyílt tárgyalás bővelkedett színes, jól idézhető mondatokban is. Kásler Árpád szót kért a tárgyaláson, ezért visszavonta ügyvédje megbízatását. Felszólalásában elmondta, hogy a devizahitel szerződés csak abban az esetben érvényes, ha a magyar törvények betartásával jött létre. Ezt többször hangsúlyozta, és bírálta az OTP jogi képviselőjét, mert szerinte erről nem ejtett szót. Ezután Kásler belebonyolódott egy fejtegetésbe, hogy öt éve nem veszik figyelembe ebben a perben, hogy ő azt mondja, a devizahitel folyósításakor nem volt konverzió devizáról forintra. Magyarán Kásler Árpád szerint, amikor a bank devizahitelt adott neki forintban, valójában nem történt semmilyen pénzváltás, és a pénzváltásról elmondása szerint a bank nem tudott bizonylatot bemutatni.

Kásler Árpád arra kérte a Kúriát, hogy az ügyet tegye át az ügyészségre. “Ez az ügy már régen nem a Kásler-ügy” - mondta, és hozzátette, hogy ez a devizahitelesek társadalmi problémája. Beszédéből kitűnt, hogy úgy tekinti, jogszerűen nem jött létre a kölcsönszerződése az OTP Bankkal. “Most vizsgázik a magyar jogállamiság” - mondta, amit hangos taps követett a tárgyalóteremben. A tárgyalást vezető bíró erre reagálva felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy ez nem színház, nem nyilváníthatnak véleményt.

Kásler azt is elárulta, rejtőzködő életmódot kell folytatnia magyar állampolgárok tízezreinek. “Nincs gépkocsi a nevemen, más nevére kell házat vennem” - panaszolta Kásler Árpád. Ezt követően a bírók a tárgyalást berekesztették, és visszavonultak tanácskozásra.

Az OTP jogásza kifejtette, hogy Káslerék devizahitel szerződésével kapcsolatban lényeges elem, hogy az OTP-s devizahitel két korábbi, másik banknál kötött devizahitel teljes összegű kiváltására jött létre. Emiatt nehéz elképzelni, hogy a hitelfelvevők ne lettek volna tisztában a konstrukcióval. A bank képviselője szerint ez egy tisztességes szerződés volt. A jogász hangsúlyozta azt is, hogy ha ítélet születik ebben a perben, az nem alkalmazható, nem érvényes más devizahitel-szerződésekre. Önmagában az árfolyamrés alkalmazása nem teszi tisztességtelenné a szerződést az OTP jogásza szerint.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!