Draghi: ennyi volt a kamatcsökkentés

Az EKB 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelte irányadó kamatát csütörtöki kamatdöntő ülésén, és negatívra csökkentette a betéti kamatot, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra. Az EKB legutóbb 2013. november 7-én csökkentette 25 bázisponttal, 0,50 százalékról 0,25 százalékra az alapkamatát, azt megelőzően pedig 2013. május 2-án ugyancsak 25 bázisponttal, 0,50 százalékra.

Két új, hosszú távú refinanszírozási programot indít az EKB szeptemberben és decemberben, összesen 400 milliárd eurós kerettel. A programok célja a reálgazdaság növekedésének támogatása. Ugyanezt a célt szolgálják az eszközfedezetű értékpapír vásárlások, amelyek kidolgozását megkezdte az EKB.

A sajtótájékoztatón a jelenlévők hiányolták, hogy az EKB nem követi az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve példáját a közvetlen kötvényvásárlások terén. Mario Draghi hangsúlyozta, hogy a csütörtöki döntéseket egyhangúan hozták, ez egy jelentős csomag, de "még nem végeztek", és az EKB kész további lépések megtételére, ha szükséges.

Az EKB elnöke szerint több része van a csomagnak, több mindenre kell figyelni. Megerősítették a jövőre vonatkozó iránymutatásaikat, lazítottak a monetáris politikán, ezeknek a pénzpiacon azonnali hatása van, de a reálgazdaságban csak 3-4 negyedév múlva lesz érezhető a csütörtöki döntés minden részlete.

Mario Draghi elmondta, hogy nem látnak deflációt az eurózónában, csak alacsony inflációt. A gazdasági növekedés támogatása a cél, hosszú távon így növekedhetnek a kamatráták, ami a betétesek érdekét is szolgálja, akik most érthetően aggódnak.

Az EKB elnöke elutasította, hogy a bank monetáris lépései feleslegessé, vagy elodázhatóvá tennék az európai államok strukturális reformjait. Draghi szerint a reformok terén látnak előrelépést, de nem teljesen elégedettek az általános helyzettel.

Mario Draghi szerint konszolidálni kell a kormányzati költségvetéseket, de a gazdasági növekedést segítő módon: kisebb kormányzati kiadások és adók kellenek, valamint több tőkeberuházás. Nem lehet csak adóemeléssel konszolidálni, az nem fenntartható, kellenek a strukturális reformok.