A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben - idézték fel a műsorban. Varga Mihály azt mondta, sokféle megoldás lehetséges, amelyekről egyeztetni fognak az érintett szereplőkkel. Szerinte a bankoknak is érdeke, hogy "ettől a problémahalmaztól megszabaduljanak".

A miniszter azt mondta, kedden már a Magyar Bankszövetség képviselőivel tárgyal, a kormány célja pedig változatlan, ki kell vezetni a devizahiteleket.

A reklámadóval kapcsolatban arra a felvetésre, hogy a lépés következményeként a büdzsébe befolyó 9 milliárd forintos bevétel gyakorlatilag elhanyagolható tétel a teljes költségvetést tekintve, Varga Mihály úgy reagált, hogy "szerintem nem tud mutatni olyan pénzügyminisztert vagy gazdasági minisztert, aki tiltakozna akkor, ha valami bevétel jön az államkasszába".

Azt mondta, a reklámadó arról szól, hogy azokat a jól teljesítő, szép nyereséget hozó területeket is bekapcsolják a közös teherviselésbe, amelyek eddig nem vették ki a részüket ebből. Az így befolyó bevétel nagyságát másodlagosnak nevezte Varga Mihály, de kiemelte, hogy ebből a pénzből iskolafejlesztésre költenek majd.

Magyarország hitelminősítői megítélésével kapcsolatban azt mondta, ha a piacon el lehet adni a magyar államkötvényeket, és azokat hatszorosan jegyzik túl, "akkor azt nem azt jelenti, hogy bóvli kategóriában vagyunk". "A hitelminősítőknél igen, de a piacnál nem" - emelte ki Varga Mihály, hozzáfűzve, hogy sokkal fontosabb a piaci vélemény.

Szólt arról is, hogy a nemzetgazdasági minisztérium struktúrájában vannak kisebb módosulások, például az Eximbankot a külgazdasági minisztériumnak adják át, míg a szén-dioxid kvóta kereskedelem a nemzetgazdasági tárcához kerül. Szerinte a legfőbb változás, hogy a külgazdaság önálló tárca lesz, "a magyar gazdaságnak ez lesz a hegye, erre kell ráállni".

Varga Mihály fontos célnak nevezte, hogy a belső piac megerősítésén keresztül egyre több magyar cég legyen képes világszínvonalú termékeket és szolgáltatásokat előállítani és ezeket exportálni. A következő négy év gazdaságpolitikájának a fókusza az, hogy a magyar gazdaságot stabil növekedési pályára állítsák - jelezte.

Az idén is 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, hiszen a parlament ezzel fogadta el a költségvetést, s az ország nem akar visszakerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alá - közölte. Bár lehetnek költségvetési módosítások a kormány által jóváhagyott vagyonvásárlások - közműszolgáltató cégek visszavásárlása - miatt, "de nincs ok arra, hogy bármiféle megszorítás legyen" - tette hozzá.    

Varga szerint az, hogy egy nonprofit közműszolgáltató szektor jöjjön létre, azért fontos, hogy a magyar lakosság megfizethető energiaárakkal találkozzon, másrészt pedig javítani kell a magyar gazdaság versenyképességét - mondta.

Az adórendszerrel kapcsolatban azt mondta, hogy továbbra is a jövedelmet terhelő adók csökkentése a fő irány. Varga Mihály kitért arra is, hogy 2013 volt az első év, amikor az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer tiszta formájában valósult meg, és az erről szóló bevallások nemrég érkeztek be az adóhivatalhoz.

Elmondta, augusztus körül lesznek pontos információk arról, hogy az egykulcsos adórendszer milyen bevételeket hozott. Lehetőség szerint tovább kellene csökkenteni az szja-kulcsot, de azt is látni kell, hogy ennek költségvetési vonzata van - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Úgy vélte, örülni kell, ha a magyar gazdaság olyan helyzetbe kerül, hogy be tudja vezetni az eurót, ez nagy előrelépés 2010-hez képest. "Most eljutottunk oda, hogy a magyar gazdaság csatlakozásközeli állapotba került" - mondta. Varga Mihály szerint 2-3 éven belül reális lehet a magyar eurócsatlakozás is, azonban az euróövezet problémái miatt a csatlakozás "alapos átgondolást igényel", mérlegelni kell az előnyöket és hátrányokat.