Benyújtotta a kormány a devizahitelek kérdésének rendezésére vonatkozó törvényjavaslatát (pdf). A Kúria múlt heti döntése után, melyben a testület többek között megállapította azt, hogy tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és a kamatemelés nem tisztességtelen, de a tájékoztatás lehetett nem megfelelő, a kormány térfelén pattogott a labda. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten már többször is elmondta, hogy még a napokban benyújtják a devizahitelekre vonatkozó törvényjavaslatot, szeptemberben jöhet az elszámolás, és hogy karácsonyra megszűnhetnek a devizahitelek.

A törvényjavaslat általános indoklásából kiderül, hogy a csomag csak az eddig megkötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki, ami devizaalapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés (itt ugyanakkor van-egy két megkötés). A törvényjavaslat rögzíti, hogy a végtörlesztést választókra nem vonatkozik a jogszabály.

Az árfolyamrés

Az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazására vonatkozóan a törvényjavaslat szerint kimondják valamennyi érintett szerződés tekintetében az ezzel kapcsolatos szerződéses kikötés semmisségét (valamennyi szerződés esetében). A különnemű árfolyamok helyett egységesen а Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alkalmazandó. Az átszámításra 90 napos határidőt ad a jogszabály, annak ellenőrzésére az MNB-t jelölik ki.

Az egyoldalú szerződésmódosítás

A törvényjavaslat megdönthető vélelmet állít fel а fogyasztói kölcsönszerződés részévé általános vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételként váló egyoldalú kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tevő szerződési kikötés tisztességtelenségére. Mindez azt jelenti, hogy a banknak kell bizonyítania, hogy tisztességesen jártak el az egyoldalú szerződésmódosításoknál (alapértelmezett módban minden egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen kamat-, költség- és díjemelést illetően). Az erre irányuló keresetnek 30 napon belül kell érkeznie a Fővárosi Törvényszékre, ellenkező esetben a szerződéses feltétel semmis. A perben az alperes a magyar állam, a jogi képviselet kötelező, a bíróság soron kívül jár el. 

MTI / Máthé Zoltán

A javaslat ismerteti azt is, hogy a tisztességtelenségi vélelem megdöntésére akkor van lehetősége a bankoknak, ha a Kúria által megfogalmazott elveknek (ilyen például az objektivitás vagy átláthatóság elve) az egyoldalú szerződésmódosítások meg tudnak felelni.

Általános szerződési feltételek

А törvényjavaslat megfelelő határidőt biztosít а pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy megvizsgálják а javaslat hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések körében alkalmazott általános szerződési és egyedileg meg nem tárgyalt feltételeket abból а szempontból, hogy azok tartalmaznak-e az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosító és а szerződések részévé váló vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötést.

Az ilyen szerződési kikötéseket tartalmazó általános szerződési feltételeket, illetve egyedileg meg nem tárgyalt feltételeket 30 napos határidőn belül be kell jelenteniük a bankoknak а felügyeletet ellátó MNB-nek azzal а nyilatkozattal ellátva, hogy az adott szerződési kikötéseket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e. А bejelentést az törvényjavaslat értelmében az indokolja, hogy egyfelől а felügyelet értesüljön а pénzügyi intézmények álláspontjáról, másfelől pedig teljeskörűen а rendelkezésére álljanak az ezzel kapcsolatos adatok és információk. A törvényjavaslat elrendeli а szóban forgó kikötésekkel érintett egyes szerződésekre és az azok alapján fennálló követelés összegére vonatkozó adatszolgáltatást.

A folyamatban zajló pereket felfüggesztik

A javaslat a folyamatban zajló perekről is rendelkezik: azon pereket felfüggesztik, amelyeknél árfolyamrésről folyik a vita, illetve az egyoldalú szerződésmódosításoknál a kamat-, költség- és díjemelésekről van szó. Azon pereket is felfüggesztik, amelyeket az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt а pénzügyi intézmény indított а fogyasztóval szemben.

Komolyan a zsebükbe kell nyúlniuk a bankoknak

Az látszik, hogy a bankok számára nem lesz olcsó mulatság a bíróságokon érvényt szerezni igazuknak: az első fokú peres eljárás illetéke a bankok számára 1,5 millió forint, a bíróságnak pedig 30 napon belül kell döntenie. A fellebbezés illetéke 2,5 millió forint, a másodfokú döntés elleni felülvizsgálaté 3,5 millió forint (ez esetben a Kúriáig juthat az ügy). Ezeket az összegeket perenként kellene kipengetnie a bankoknak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.