Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak magas beosztású kormányilletékesek elmondták: London korlátokat akar állítani a bevándorlás elé olyan uniós országok esetében, amelyeknek hazai összterméke (GDP) "eltér" Nagy-Britanniáétól. "Továbbra is fogadnánk például románokat, de megszabnánk egy felső számszerű határt arra, hogy hányan jöhetnek" - idéz egy név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselőt a brit lap.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli.
David Cameron miniszterelnök tavaly év végén a Financial Times című üzleti napilapban megjelent cikkében részletesen is ismertette London e követeléseit. A kormányfő akkori írása szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását az unión belül, és amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a 2004-es keleti EU-bővítés utánihoz hasonló, nagyon nagy arányú migráció elkerülését.
A konzervatív párti brit kormányfő már abban a cikkben is indítványozta, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelmének el kellene érnie egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban.
Ez a javaslat a jövőben EU-taggá váló új tagországokra vonatkozott, a The Sunday Telegraph azonban hangsúlyozza, hogy a Konzervatív Párt vezető tisztviselői által felvázolt új, "radikális" tervek alapján a korlátozások az Európai Unióba már felvett, de a brit jövedelmi szintektől még elmaradó tagállamokra is kiterjednének.
A vasárnapi brit lap szerint a Konzervatív Párt "legfelső szintjein is" támogatott elképzelésekből egy "kétkörös Európa" modellje rajzolódik ki. A külső körbe Nagy-Britannia mellett Dánia és Svédország tartozna; ezek az országok hivatalosan deklarálnák, hogy soha nem csatlakoznak a "belső körbe" tartozó, mind szorosabb integrációra törekvő euróövezethez, ehelyett az EU-val folytatott kereskedelemre összpontosítanának, de a jelenleginél sokkal lazább társulási formában.
Cameron már korábban bejelentette, hogy a brit-EU viszonyrendszer alapvető újratárgyalására törekszik az Európai Bizottsággal, és 2017-ig népszavazást tervez kiírni a brit EU-tagság jövőjéről. A brit választóknak a Brüsszellel tervezett tárgyalássorozat eredményei alapján kellene dönteniük arról, hogy az Európai Unión belül vagy azon kívül szeretnék tudni hazájukat.
