Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Ma Magyarországon 4,8 millióan élnek a létminimum alatt – közölte az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke, Korózs Lajos hétfőn.
Közölte: minden második ember, a leszakadók, a munkások, a kádári kisemberek és a sodródó fiatalok kevesebből élnek, mint havi 87 510 forint.
Kifogásolta, hogy 2010 óta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyszer sem hozta nyilvánosságra, mennyien élnek a létminimum alatt. Mint mondta, a kormánynak el kell gondolkodnia meddig szavaz bizalmat Vukovich Gabriella KSH-elnöknek, mert a hivatal torz adatokat ad ki, azokat a munkatársak jelentős része már nem meri arccal vállalni.
Korózs Lajos emlékeztetett: 2010-ben 3,7 millióan éltek a létminimum alatt, egy tavalyi Tárki-kutatás 4,6 millióra tette a kirekesztettségben, szegénységben élők számát.
Véleménye szerint radikálisan nőttek a társadalmi különbségek, és bár a reálkeresetek emelkedtek, de az abból adódik, hogy a gazdagok oly mértékben gazdagodtak, hogy az felhúzza a matematikai közepet.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a három gyermek után járó összes adókedvezmény 92 százalékát a gazdagok kapták. Az ellenzéki politikus beszélt arról is, hogy a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban 600 milliárd forintos kivonást terveznek a szociális ellátórendszerből.
Korózs Lajos elmondta, ha továbbra is a szegények lesznek ennek a kárvallottjai, akkor a nyomor szinte elviselhetetlen lesz az országban.
Arra a felvetésre, hogy a Jobbik nyugdíjban honorálná a gyermekvállalást, Korózs Lajos úgy reagált: hogyan lehetne egy pályakezdőt azzal biztatni ma Magyarországon, hogy vállaljon kettőnél több gyermeket és akkor 70 éves korában 5-6 százalékkal több lesz a nyugdíja. Szerinte stabil munkahelyekre és szociális ellátórendszerre lenne szükség a gyermekszám növeléséhez.
