Hajszálnyival jobb a helyzet Magyarországon a tavalyi évhez képest a német befektetők szerint: 20 közép-, kelet- és dél-európai országból idén a 9. befektetési célpont vagyunk, a tavalyi 10. helyhez képest. Az már kevésbé hízelgő, hogy a 10. idén éppen Oroszország. Az sem, hogy a visegrádi négyek között hazánk egyértelműen a fekete bárány: a 20 ország közül Lengyelország a legkedveltebb befektetési célpont, a második Csehország, Szlovákia a negyedik (a harmadik helyet Észtország kapta). Magyarországot még Horvátország is megelőzi évek óta. Hazánk megítélése 2011-re romlott nagyot, amikor a korábbi 7. helyről a 10.-re csúsztunk, majd 2012-ben a 13.-ra.

A rangsor a német külkereskedelmi kamarák régiós üzleti rangsorában található. A felmérésben közel 1500 ezekben az országokban dolgozó vállalatvezetőt kérdeztek meg a német cégeknél, hogy mennyire tartják vonzónak az adott országot befektetési helyszínként. A német külföldi beruházások közel tíz százaléka a régió országaiban található, és a német kivitel több  mint tíz százaléka irányul ebbe a térségbe.

Változatlanul  elégedetlenül  nyilatkoznak  a  régióban  működő  német  cégek  vezetői  a gazdaságpolitikai környezet számos tényezőjéről. Mindenekelőtt a korrupció, a kiszámíthatóság hiánya és a bürokrácia váltanak ki nagy elégedetlenséget. Az adórendszert illetően viszont elég nagy szórás tapasztalható az egyes országokban mért elégedettség tekintetében.

Tetszik a németeknek a munkajogunk és a bérszintünk

A munkajogi szabályozás szigora miatt csökkent a német cégek elégedettsége a régióval, ugyanis a munkaidő szabályai, vagy például a felmondási korlátok komoly költségekkel járhatnak. Az egyetlen kiemelt kivétel Magyarország a jelentésben, 2012-ben bevezetett új munka törvénykönyv miatt.

Magyarország a bérköltségeknél is pozitív példaként kerül elő. Az alacsony bérköltséget gyakran említik a kelet-európai beruházások meghatározó ösztönzőjeként. Az Európai Unió legmagasabb bérköltségű országában, Svédországban egy munkaóra például közel tizenkétszer annyiba kerül, mint a legalacsonyabb költségű országban, Bulgáriában. Magyarországon egy munkaóra csupán negyed annyiba kerül, mint amennyit Németországban fizetnek a munkáltatók – írja a jelentés.

A legnagyobb elégedettséget a a német vállalatvezetők körében a „legolcsóbb” országban, Bulgáriában, a legalacsonyabbat a „legdrágább” országban, Szlovéniában mérték.

A gazdasági  helyzet  megítélésében  egyfajta  észak‐déli  megosztottság  tapasztalható:  a  balti államokban, Lengyelországban és Csehországban a legtöbb kérdésben pozitív válaszokat adott a résztvevők többsége, míg a nyugat‐balkáni országokban inkább a borúlátó hangvétel uralkodik. Magyarország, Szlovákia és Románia legtöbbször a középmezőnyben szerepel. Csaknem minden résztvevő országban  a  javuló  gazdasági  helyzet  tükröződik  az  erősödő foglalkoztatási  és beruházási szándékokban.