A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Újabb jelentést tett közzé Ángyán József a földpályázatokról. A második Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkárának összefoglaló, az egész országban zajló folyamatokat felölelő jelentése borús képet fest az állami földek bérbeadásáról: tovább koncentrálódik a nagy gazdasági társaságok, a kormány- vagy Fidesz-közeli oligarchák kezében a föld, ami elvileg ellentétes a kormány meghirdetett céljaival. A nagyot nyerők között találunk Lázár Jánoshoz köthető vállalkozást, és Mészáros Lőrinc érdekeltségét is. Ha így haladunk tovább, akkor Ángyán szerint egy dél-amerikai típusú rendszer alakulhat ki Magyarországon: hatalmas latifundiumok lesznek hazánkban.
Folyamatosan dolgozza fel a második Orbán-kormány 2012-ben lemondott vidékfejlesztési államtitkára, Ángyán József az állami földbérleti pályázatokkal kapcsolatos adatokat. Most egy újabb jelentést, immáron a hatodikat jelentette meg Ángyán. A dokumentumban a tavaly év végén közzétett jelentésben leírt tendenciák továbbra is megfigyelhetőek, ám még borúsabb képet vázol az egyetemi tanár. Továbbra is hatalmas földterületeket kapnak a kormányzathoz közel álló érdekcsoportok, a földek közelében lakó kisebb gazdák alig részesednek a földbérletekből. A települések majdnem fele helyi szinten nem is kapott földet.
Átláthatatlan pályáztatás
A jelentésnek, amely ezen a honlapon elérhető, az egyik fontos megállapítása, hogy a pályázatos és pályázat nélküli bérbeadási döntési folyamat és annak eredménye egyaránt átláthatatlan, vagy legalábbis a közvélemény számára nehezen követhető. Arra pedig végképp semmi esély nincs, hogy bárki megtudhassa: egy adott személy, család vagy érdekeltség Magyarország területén összesen mennyi állami és nem állami földet tart a kezében, hiszen ilyen országos összeszámítás egyáltalán nem létezik.
A 2013 júniusában újonnan elfogadott földforgalmi törvény ugyanis a családon, érdekeltségen, településen belüli összeszámítást nem is ismeri, így ezekre felső határértékeket sem állapít meg. Ez önmagában is kiváló feltételeket teremt a háttér-megállapodások elleplezésére és az összefüggések feltárásának megakadályozására a volt államtitkár szerint.
Ennek hiányában Ángyán József vezetésével most mégis elvégezték ezeket a számításokat, az eredmények árulkodók.
Oligarcháknak osztották el a földek nagy részét
A földeket úgy osztja szét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által gyakran emlegetett 20 hektár körüli átlag jön ki szerződésenként. Ez azonban Ángyán szerint egy tudatos, a tényleges törekvéseket a közvélemény elől elrejtő pályáztatási stratégia: a területek nem több mint 5-30 százalékát sok apró egységben kis érdekeltségeknek szórják szét, “miközben – a jelek szerint előzetes megállapodás alapján – a területek 70-95 százaléka egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül” – írja a volt államtitkár.
A legtöbb állami föld bérletét – csoportonként több mint 1000 hektárt – mindössze 8 érdekeltség nyerte meg, a nevük Ángyán korábbi jelentéseiben is rendszeresen a legtöbb földbérletet megszerzők között szerepel. A 8 legerősebb érdekeltség, a nyertesek mindössze 0,4 százalékát kitevő pályázattal önmaga megszerezte az egész országban eddig bérbe adott összes terület mintegy 11 százalékát, és az összes aranykorona-értéknek közel 13 százalékát. Több állami földterület bérleti jogához jutottak, mint a 660 „átlagjavító” kis nyertes, akik egyenként kevesebb, mint 10 hektár földterületet nyertek – írja Ángyán. A 8 érdekeltség az elnyert területek sorrendjében a következő:
A nagyot nyerők kevesen vannak, és a jobb földet kapják |
A volt államtitkár elemzése szerint a nyertes érdekeltségek és pályázók legalsó népes csoportja, mintegy 660 pályázó, ők a nyertesek közel 37 százaléka, fejenként 10 hektár alatti területhez jutott, és az összes aranykorona-értéknek csupán 5,2 százalékát, az összes területnek pedig mindössze 3,7 százalékát tudta bérbe venni. Ezzel szemben azonban a nyertes érdekeltségek és pályázóik legfelső szűk, kis létszámú csoportja, mindössze 34 érdekeltség 94 pályázója, a nyertes érdekeltségek 2 százaléka ugyanakkor 300 hektár feletti területhez jutott. Ők ezzel az összes aranykorona-értéknek és területnek 24-25 százalékát szerezték meg. Vagyis ez azt jelenti, hogy jelentős koncentráció figyelhető meg az állami földbérleteknél. E 34 legnagyobb érdekeltség a pályázati úton megszerzett fenti területeken, a 367 db birtoktesten túl ráadásul pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 730 db állami földrészlet bérleti jogát is megkapta a földalaptól az elemzés szerint. Ezek összterülete és egyéb jellemzői ráadásul nem is tudhatók, mert az NFA a területre vonatkozó, illetve a szerződési feltételeket nem hozza nyilvánosságra. |
Nagy birkózás folyik még most is a jó földekért
Ángyánék számításai szerint idén év elejéig 245 ezer hektárra, összesen 7 541 db birtoktestre írtak ki földbérleti pályázatot. Ezek közül 94 883 hektár területen kialakított 3 308 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 687 blokk esetében viszont sikertelennek minősült, 229 blokk pályázatát pedig érvénytelennek minősítették és visszavonták. A visszavont birtoktestek általában nagyobb méretűek és jobb termőképességűek, ezért a háttérben a jelentés szerint bizonyára komoly birkózás folyhat a megszerzésükért. Az eddig eredményesen bérbe adott állami földterület az összes meghirdetett területeknek csupán 38,8 százaléka.
A megpályáztatott terület közel 54 százaléka, 3 307 blokk esetében – bár a döntési határidő már lejárt – még nem hirdettek hivatalos eredményt. Ezen a meghirdetetthez képest nagy területen az eredményhirdetés halogatása vélhetően arra utal, hogy ezekkel – az értékesebb, nagyobb területű, egybefüggő – birtoktestekkel kapcsolatban is igen nagy lehet Ángyán szerint “háttértülekedés”. Az is valószínű szerinte, hogy a korábbi botrányok – elég csak például Kishantos esetére gondolni – miatt lett ezek esetében is feltűnően óvatosabb a tárca vezetése a döntések meghozatalával és közzétételével. Az igazán nagy területek bérbeadása ugyanis csak ezután következik. A bérbe adásra váró mintegy 3 300 blokk átlagos mérete 39,8 hektár, de vannak köztük – különösen a Nemzeti Park Igazgatóságok területén – jelentős számmal a több száz hektáros, egyben meghirdetett földrészletek is.
Dél-Amerikává válunk
A volt államtitkár az elemzésében azt írja, hogy sajnálattal kell megállapítania, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott mintegy 95 ezer hektárnyi állami földterület teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat Ángyán véleménye szerint.
Ez a meglátása szerint nemcsak azért szomorú és elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormány-programban valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett “nép-párti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szembemegy saját hagyományainkkal és az az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek Ángyán véleménye szerint tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népesség-el/megtartó képességére, de a várost is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.