A kormány a gazdálkodó családok és helyi közösségek helyett a globális és hazai nagytőkével, annak oligarcháival alakít ki „stratégiai partnerséget”, és ez tetten érhető az állami földbérleti rendszer eredményeiben - állapítja meg Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára az állami földek bérbeadásának újabb visszásságairól szóló elemzésében. Az elemzésből kiderül, hogy a hivatalos kormányzati kommunikációra rácáfolva a földek többségét nem családok, hanem cégek kapják, a bérbeadott területek nagy része mindössze néhány, a kormányhoz közelálló érdekcsoportoknak jut.

Az összes nyertes közül kimagaslik négy csoport, amely egyenként több mint ezer hektár földet kapott. Egyikük a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc, a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara és családtagjaik, Gerzsánszki Lajos vállalkozó családja borsodi és szabolcsi cégei, valamint a Csongrád megyei Héjja Testvérek Kft.. (Ez olyan mintha mindegyikük több mint 10 városligetnyi területet, vagy egy kisebb település teljes területét kapta volna)    

Pályáztatás nélküli bérbeadások

A földmutyi miatt a Fideszből idén kilépett képviselő szerint az állami földek bérbeadása az elmúlt másfél évben (2012 elejétől idén szeptemberig) gyökeres fordulatot jelez ahhoz a politikához képest, amivel a kormánypárt választást nyert vidéken. A volt államtitkár több mint 300 oldalas elemzése rengeteg visszaélésre utal, és úgy véli, ez tudatos irányváltás a kormány részéről. Ángyán megállapításai nem egyedülállóak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Ellenőrző Bizottságának belső vizsgálata is hasonló botrányos eseteket tárt fel 2012-ben. A vizsgálat eredményeit az NFA EB elnöke ismertette az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Ellenőrző albizottsága előtt, ahol az arról készült jegyzőkönyvet is kiosztották, a vidékfejlesztési kormányzat azonban utólag annak létezését is tagadja – írja a volt parlamenti államtitkár.

Ángyán József

Túry Gergely

A lejárt bérleti szerződéses állami földeket kétféleképpen adják bérbe: megbízási szerződéssel (pályáztatás nélkül), és pályáztatással. A nyilvánosságot megkerülő bérbeadás egyik módszereként az NFA meghirdeti ugyan az adott, lejárt szerződésű földrészletre a bérleti pályázatot, ám azt utólag érvényteleníti, és – a föld megművelésének kötelezettségére hivatkozva – a nyilvánosság teljes kizárásával, megbízási szerződéssel az előre kiszemelt „nyertesnek” adja bérbe. Ebben a körben szinte kizárólag nagy tőkeérdekeltségeket, társas és egyéni nagygazdaságokat, tőkés nagybirtokokat találunk. Ángyán vizsgálatai szerint a több mint 24 ezer ily módon bérbe adott állami birtoktest közel 75 százalékát céges (Rt., Kft., Bt.,) és szövetkezeti formában működő nagybirtokok használják. 

A másik módszer az, hogy a lejárt bérleti szerződésű területekre az NFA nem is hirdet földbérleti pályázatot. A lejárt szerződésekkel lekötött, elvileg felszabaduló és az NFA által előzetesen közszemlére tett 65 ezer hektár állami föld helyett ugyanis csak 34 ezer hektárt hirdettek meg nyilvános pályázat keretében. A meg nem hirdetett területek használói Ángyán elemzése szerint a tőkés társasági nagybirtokos körből kerülnek ki, és velük a kormányzat már 2011 elején megállapodott. Az NFA 2013 őszén sok esetben immár negyedszer is meghosszabbította ezeket a nyilvánosság elől elzárt megbízási szerződéseket.

Ebbe a körbe tartoznak Fejér megyében például a lepsényi földek, ahol a korábbi földhasználóval - a Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd és Simicska Lajos „kormány közeli” nagyvállalkozók érdekeltségi körébe tartozó Mezort Zrt. leányvállalatával, a Dél-Balaton Agro Kft-vel – kötött immár sokadszor megbízási szerződést az NFA. Pedig a felszabaduló több száz hektár földre évek óta váró, a birtokpolitika hivatalosan meghirdetett irányelveinek minden tekintetben megfelelő, helyi, gazdálkodó családok 2010 óta folyamatosan kérik, hogy a saját településük határában lévő állami földterületeket bérbe vehessék.

A „keveseknek sokat, sokaknak keveset vagy semmit” elv

Az eddig eredményesen bérbe adott területek blokkmérete (egy pályázattal elnyert terület) 0,5 és 238,6 hektár között változik, így az átlag 20,4 hektár, ami jól kommunikálható kis birtokméret. Ez az adat azonban arra vonatkozóan nem ad eligazítást, hogy egy adott pályázó vagy érdekeltségi kör mekkora terület földbérleti jogát szerzi meg. Ángyán ennek az elemzését végezte el minden megyére és valamennyi sikeres pályázatra, megkötött bérleti szerződésre vonatkozóan. Elemzésében azt írja, előzetes megállapodás alapján a területek 70-95 százaléka egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül. A sajtó-nyilvános kormányzati propaganda és a népnek szóló kommunikáció eközben a sok kicsit mutatja, és hallgat a nagy érdekcsoportokról.

A 19 megyében összesen 1.582 darab állami birtokot adtak bérbe, amelyek összterülete meghaladja a 32.300 hektárt, a területeket 918 érdekeltség 979 pályázója szerezte meg. Az általános tendencia, hogy sok nyertes pályázó kis földterületek, igen kevés nyertes pályázó viszont nagy földterületek bérleti jogához jut. A kisebb nyertes méretkategóriáktól a nagyobbak felé haladva ugyanis a nyertes érdekeltségek és pályázók száma rohamosan csökken, ám az általuk elnyert földterület és Aranykorona érték (a föld minőségét jelző érték) viszont egyre jobban nő. A nyertesek közel 50 százaléka 10 hektár alatti területhez jutott, és az összes aranykorona értéknek csupán 8,3 százalékát, az összes területnek pedig mindössze 7 százalékát tudta bérbe venni.

A nyertes érdekeltségek és pályázóik „felsőházi” szűk, kis létszámú csoportját viszont mindössze 14 érdekeltség 39 pályázója alkotja. Ennek az „elit” csoportnak minden egyes tagja  300 hektár feletti területhez jutott, és együtt az összes aranykorona értéknek 28 százalékát, a területnek pedig 30 százalékát megszerezték. A pályázati úton elnyert területeken túl a 14 legnagyobb érdekeltség pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 495 darab állami földrészlet bérleti jogát is megkapta a földalaptól.  Ezek összterülete és egyéb jellemzői ráadásul nem is tudhatók, mert az NFA a területre vonatkozó, illetve a szerződési feltételeket illető információkat nem hajlandó nyilvánosságra hozni.

Felcsúti, karcagi és csongrádi birtokosnak lenni menő

Vannak kifejezetten vesztes települések, ahonnan pályázva senki nem nyert, sőt a saját területüket is más településekről pályázók szerezték meg. Vannak viszont erős, nyertes települések, amelyek pályázói nemcsak a saját település, de más települések területeit is meg tudták szerezni. A 672 településen eddig pályázati úton bérbe adott állami földterületek nyertesei 593 településről kerültek ki. A 32.306 hektár bérbe adott terület több, mint felét (50,7 százalékát) mindössze 32 település nyertes pályázói szerezték meg. Az „olimpiai dobogós” három település, Felcsút, Karcag és Csongrád mindegyike nyertes pályázói révén 1000 hektár feletti, összesen több mint 4.000 hektár állami földterület 20 éves bérleti fogához jutott, ami az országosan pályázati úton eddig bérbe adott területek 12,5 százaléka. A rangsor élén Felcsút áll, amely pályázói - Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Kft. és családtagjai (1.327 hektár), Flier János és családtagjai (319 hektár), Tóth Ádám (108 hektár), Friedman család (87 hektár), Schubert László (42 hektár) és Szilágyi János (17 hektár) - révén 37 nyertes pályázattal 1900 hektár állami földterület 20 éves bérleti jogát szerezte meg.

Második helyen Karcag áll, amely pályázói révén, 33 nyertes pályázattal 1132 hektár állami földterületet szerzett. A Karcagon meghirdetett földeket - az országos gyakorlattól feltűnően eltérő módon - csakis karcagi pályázók tudták megszerezni. Harmadik helyen Csongrád található, amely a megye abszolút győztes pályázója, a Héjja Testvérek Kft. révén, 11 nyertes pályázattal 1014 hektár állami földterület 20 éves bérleti jogát szerezte meg. A bérbe adott területek 1,5-3 százalékát, azaz 500-1000 hektár föld bérleti jogát csökkenő sorrendben Székesfehérvár, Gelej, Csákvár, Devecser, Mezőnagymihály, Mezőcsát, Füzesgyarmat, Szászfa és Mezőkövesd pályázói nyerték.