A kormány ma egy salátatörvényt nyújtott be a parlament elé, amely több érdekességet is tartalmaz. (Például azt, hogy megtiltanák, hogy a két nagy kereskedelmi televíziótársaság pénzt kérhessen a kábelszolgáltatóktól az RTL Klubért és a TV2-ért, a másik meg az, hogy a kormánynak ne kelljen kiterítenie a lapjait a jövő évi adóztatási terveiről az idei önkormányzati választásokhoz közel.)

Az egyik az, hogy rendezni akarja a 98 százalékos végkielégítés-adó körüli hercehurcát.

A közszolgákkal, politikusokkal, állami cégeknél dolgozókkal 98 százalékos adót fizettetett a kormány, ha azok végkielégítéssel távoztak a munkahelyükről. Az európai emberi jogi bíróságon azonban elkezdték megnyerni az érintettek a pereket, és az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta a folyamatban levő perekben a 98 százalékos elvonást, túl magasnak találva azt. A kormány ezért lépni kényszerült.

Azt találta ki a kormány, hogy ha a kárvallottak visszakérik a korábban tőlük 98 százalékos adóval levont pénzt, akkor azt visszakapják az adóhatóságtól, de egy átalányadót kell fizetniük. Ennek mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a pofátlan végkielégítésekre kivetett sarc – ahogyan ezt a 2010-es bevezetésekor megideologizálta az Orbán-kormány.

Ha 2010-ben távozott a közszolga végkielégítéssel, akkor a végkielégítés után 40, ha 2011-ben, akkor csak 15 százalékos adót kell fizetnie. A 2012-es távozása esetén 20, 2013-as munkahelyváltása esetén 25 százalékos adót kell fizetnie.

Az adókulcs hullámzásának az lehet az oka, hogy 2010-ben még kétkulcsos volt a személyi jövedelemadó, a felső kulcs 32 százalék volt. És volt szuperbruttósítás is, így a tényleges adóterhelés a felső kulcsnál 40,64 százalék volt. Aztán 2011 elejétől egykulcsossá vált az szja-rendszer, 16 százalékos adókulccsal, de a szuperbruttó 2011-ben maradt (az effektív adókulcs így 20,32 százalék) , 2012-ben a fele eltűnt, 2013-ban pedig teljesen eltűnt a szuperbruttó.

Részletek a törvényjavaslat 34. paragrafusában.