A Fővárosi Törvényszék szeptember 30-ra halasztotta az ítélethirdetést az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam elleni perében, és egyben elutasította a pénzügyi vállalkozás azon indítványát, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához.

A hétfői tárgyaláson a felperes FHB jogi képviselője kifejtette: az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank kontra magyar állam perekben az Alkotmánybírósághoz fordult a törvényszék, vagyis a bíróság "érzékeli", hogy alkotmányellenes a Kúria jogegységi döntését törvénybe emelő devizahiteles  jogszabály. A jogi képviselő erre a két ügyre tekintettel kérte az FHB Ingatlanlízing perének felfüggesztését. 

Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor úgy vélte, más perre hivatkozva nem indokolt felfüggeszteni a tárgyalást.    

Az FHB jogi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy folyamatban van az elszámolási törvény elfogadása, és ha előbb kell végrehajtani az elszámolást, mint ahogyan az Alkotmánybíróság dönt, vagy a perek jogerősen befejeződnek, akkor utólag - esetleg az ügyfelekkel történt elszámolás után - már nehéz lesz visszaállítani az eredeti állapotot, vagyis a fogyasztóktól visszavenni a pénzt. 

Ha a bíróság ebben az ügyben nem is észlel a törvény kapcsán alaptörvény-ellenességet, akkor is függessze fel a pert a másik két ügyre vonatkozóan, mert ezek olyan elbírálandó előzetes kérdések, amelyek az FHB Ingatlanlízing perében is szerepet játszhatnak. 

A magyar állam jogi képviselője a felperessel ellentétben úgy vélekedett, hogy a Kúria jogegységi döntése nem fogalmazott meg új elveket, új jogot, hanem az eddigi jogértelmezést kodifikálta, így nem visszaható hatályú. Hangsúlyozta, hogy az FHB Ingatlanlízing egyetlen szerződési feltétele sem felel meg egyetlen, a törvényben felállított alapelvnek sem. 

Ezek tükrében nem indokolt, hogy a törvényszék az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához forduljon - mondta az ügyvéd.