A brit államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama jelenleg 25 bázispont – derült ki az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató cég, a Markit Financial Information Services csütörtöki kimutatásából.   

Ez továbbra is a világ legjobb szuverén adóskockázati mérőszámai között van, ám a romlási folyamat az, ami kirívó a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportján belül. A Markit adatai szerint az utóbbi egy hónapban a brit szuverén CDS-kontraktusok 4 bázisponttal drágultak, miközben például a német törlesztéskockázatra kínált biztosítási ügyletek díjszabása 4, a japán CDS-tranzakcióké 7 bázisponttal csökkent az összehasonlítható kötvényfutamidőre.

A brit CDS-középárfolyamok korábban jórészt megegyeztek a német díjszabásokkal, sőt az euróövezeti adósságválság mélypontján olcsóbbak voltak Nagy-Britannia CDS-kontraktusai, mint a német tranzakciók, jelezve, hogy a piac akkor biztonságosabb államadósnak tartotta Nagy-Britanniát, mint Németországot. Most viszont Németország CDS-ügyleteinek középárfolyama a Markit adatai alapján 18 bázispont, miközben a brit díjszabás 25.

A csütörtökre kialakult brit CDS-árfolyam azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű ötéves brit államkötvényre most hozzávetőleg 25 ezer dolláros középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, négyezer dollárral drágábban, mint egy hónappal korábban, és hétezer dollárral drágábban, mint Németország esetében.

Ezek az értékek továbbra is összehasonlíthatatlanul jobbak a világ legkockázatosabb államadósaira érvényes CDS-díjszabásoknál. Ukrajna CDS-kontraktusainak árfolyama például a Markit csütörtöki kimutatása szerint 1173 bázispont, vagyis tízmillió dollárnyi ötéves ukrán állampapírra több mint 1,1 millió dollár. Az ukrán CDS-középárfolyam ráadásul az elmúlt egy hónapban 236 bázisponttal emelkedett.

Londoni elemzők mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy Skócia esetleges elszakadása jelentős nyomást gyakorolhatna a brit befektetési eszközökre, mindenekelőtt a fontra és az állampapírokra. 

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének elemzői szerint nem lehet kizárni, hogy Skócia elszakadása esetén a hitelminősítők rontják Nagy-Britannia államadós-besorolásait. A ház szerint a leminősítés valószínűleg korlátozott mértékű – egyfokozatnyi – lenne, ám a külföldi befektetők így is reflexszerűen a brit államkötvények eladásával reagálnának. 

A skót függetlenségpárti erők győzelme esetére a JP Morgan közgazdászai a brit állampapírok hozamának 10-15 bázispontos megugrását és a font meredek, 4 százalékot meghaladó gyengülését valószínűsítik. A fontot terhelő komoly kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői új tanulmányukban közölték: nincsenek meggyőződve arról, hogy Skócia függetlenné válásának szükségszerű következménye lenne a font alapvető és tartós piaci átárazása.

Skócia elvesztése ugyanis nem változtatná meg a brit gazdaság alapjellemzőit ugyanolyan módon, ahogy az euróövezet néhány gyengébb perifériális gazdaságának távozása módosítaná a valutaunióról alkotott piaci megítélést.

A ház szerint azonban ennek ellenére nyilvánvalóan "naivitás lenne" azt várni, hogy a skót függetlenségpártiak győzelme nem járna jelentős piaci hatással. Nem lehet előre tudni, hogy ebben az esetben mekkora reflexszerű árfolyamesést szenvedne el a font, de nem tűnik lehetetlennek 10, vagy akár 20 százalékos árfolyamzuhanás sem – vélekedtek a Capital Economics elemzői.