Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Még nagyobb devizahiteles-mentést követel a kormány- és a kormánypártok ügyeit rendszeresen támogató, Békemeneteket szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF). A szervezetek az elmúlt években rendszeresen kirohantak a bankok ellen, feljelentéseket írtak, és sokpontos javaslatokkal álltak elő a devizahiteles ügy megoldására, illetve a bankok megleckéztetésére.
Fazekas István
Ezúttal egy 8 pontos javaslatcsomagot ajánlanak az igazságügyi miniszternek:
1. Mivel a bankok a részleges semmisség jogtechnikai eszközével jelentős előnyhöz jutottak, kizárólag az ügyfél kérésére bonthassák fel szerződéseiket a pénzintézet-ügyfél közötti elszámolás lezárultáig.
2. Az elszámolás keretében különös figyelmet szenteljen a jogalkotó arra, hogy a havi törlesztőrészletek ne emelkedhessenek, azaz az átváltási árfolyamot maximalizálni szükséges az árfolyamgát példája alapján.
3. Tekintettel arra, hogy a gyűjtőszámlán összegyűlt pénz egy része tisztességtelen forrásból, az árfolyamrés alkalmazása folytán keletkezett, ezen körülményt vegye figyelembe a Magyar Nemzeti Bank az elszámolásnál.
4. Az árfolyamkockázat viselése kapcsán tekintse át a jogalkotó, hogy milyen módon lehet a gyakorlatba átültetni a Kúria jogegységi határozatában foglaltakat.
5. Megfontolandó, hogy közérdekű perek, külön szabályozott bírósági eljárások, vagy esetleges jogszabály rendezheti az árfolyamkockázat egyoldalú, fogyasztókra történő telepítéséből fakadó anomáliákat.
6. Az árfolyamkockázat körében külön vizsgálat tárgyát képezheti, hogy az Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően történt-e a fogyasztók tájékoztatása az árfolyamkockázat valószínűsége, várható mértéke, illetve annak felső határa tekintetében. Például elmaradt az árfolyam változásból fakadó kockázat megosztásáról a rendelkezés.
7. Vizsgálja meg a jogalkotó annak lehetőségét, hogy a családi vállalkozásoknál milyen jogi lehetőségek merülnek fel az adósságcsapdában rekedt magyar kis és középvállalkozók megsegítésére.
8. Jövőre nézve indokolt lehet az önálló bírósági végrehajtókra vonatkozó 1994-ben, illetve a közjegyzőkre vonatkozó 1991-ben született jogszabályok újragondolása, különös tekintettel a felelősségi kérdésekre.
