Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az LMP képviselője, Szél Bernadett arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy hányan kerültek ki a téli közmunkaprogram részt vevők közül az elsődleges munkaerőpiacra, illetve az idei téli időszakban mit tervez a kormány. A belügyminiszter írásbeli válaszában kifejtette, hogy a 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatási program keretében 99 571 fő került képzési programba, amelyet 92 912 fő fejezett be sikeresen. А képzésekből kikerültek közül 2014. szeptember 7-ig az elsődleges munkaerőpiacon 14 965 fő (16 százalék) helyezkedett el. A miniszter azt is ismerteti, hogy már zajlik az idei képzések szervezése, TÁMOP-forrásból 2014. december 1-je és 2015. március 31-e között 30 ezer ember számára valósítható meg képzés.
Az arányszám némileg jobb, mint ha a közmunkaprogramokban részt vevők összességét néznénk – itt ugyanis 8 százalékos az arány –, ám a 16 százalék is azt jelzi, hogy a közmunkából nem igazán van kiút az elsődleges munkaerőpiacra. Köllő János munkaügyi kutató a HVG-ben majdnem két héttel ezelőtt megjelent interjújában azt mondta, hogy a közfoglalkoztatásban legalább egyszer részt vevők egyharmada három év alatt fél évet sem, kétharmaduk pedig egy évnél kevesebbet dolgozott. Az érintettek átlagos havi jövedelme 8 ezer forinttal nőtt, ez ebben a társadalmi közegben Köllő szerint nem elhanyagolható összeg, de ahogy havi 23 ezer, úgy 31 ezer forintból sem lehet megélni. A kutató szerint annyit ér ez a segítség, mintha valakit lenyomnának a víz alá, és egyszer csak tíz perc helyett ötpercenként hagynák, hogy levegőt vegyen. Köllő úgy véli, vannak olyan közmunkások, akik semmiben sem különböznek a piacon dolgozó képzetlen munkavállalóktól. Ha őket a valódi munkahelyekre jutásban támogatná a rendszer, az nagyságrenddel növelhetné az egy elköltött forintra jutó jövedelmi többletet – emelte ki a kutató.
A kormány ugyanakkor mégis a közmunkaprogramok felfuttatásában látja a megoldást ezen tömegek foglalkoztatására: a kabinet júliusban döntött úgy, hogy az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét. Ez 47 milliárd forintos többletkiadással jár, a kormányzat ugyanakkor az összeg kipréselésére 40 milliárdos zárolást jelentett be a minisztériumoknál.
