Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Fővárosi Törvényszéken a felperes takarékszövetkezet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a szövetkezet általános szerződési feltételeiben a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - a kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.
A bíróság az első fokú ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a takarékszövetkezet által alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. Mivel a devizahiteleseket megsegítő törvényben rögzített hét alapelvből elég, ha egyet is megsértenek a pénzintézet által rögzített ászf-ek, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.
A bíróság szóbeli indoklásában kitért arra: a Polgári Törvénykönyv korábbi rendelkezései, előírásai alapján elvárható lett volna, hogy a takarékszövetkezet még a fogyasztói kölcsönszerződésekre nyáron elfogadott jogszabály (a devizahiteleseket megsegítő törvény) előtt igyekezzen a tisztességesség elvét alkalmazni a fogyasztókkal kötött szerződései során.
A bíróság álláspontja szerint a takarékszövetkezet által egyoldalúan alkalmazott díj-, kamat- és költségemelések tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. A bíróság indoklása alapján a takarékszövetkezet szerződései a törvényben rögzített hét alapelvnek nem feleltek meg. Így például olyan általános elvek ászf-ben való megfogalmazása, mint "a kockázati tényezők változása" nem tettek eleget az objektivitás elvének.
A szerződések felmondásának lehetőségét tartalmazták ugyan a pénzintézet ászf-jei, de a felmondásra, illetve az azzal párhuzamos elszámolásra olyan rövid határidőt adott a takarékszövetkezet az ügyfélnek, hogy az valódi alternatívát nem jelenthetett a fogyasztó számára.
