Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Visszavonta a fellebbezést a magyar állam a Széchenyi István Hitelszövetkezet ügyében hozott első fokú ítélet ellen, így, miután a hitelszövetkezet nem nyújtott be fellebbezést, nem került sor a csütörtökre kitűzött tárgyalásra a Fővárosi Ítélőtáblán, s az ítélet jogerőre emelkedett. A bíróság első fokon elutasította a hitelintézet keresetét.
Az ítélőtábla közölte: az alperes magyar állam képviselője szerdán benyújtott beadványában a fellebbezést visszavonta. Az ítélőtábla ezért a felperes hitelszövetkezetet tájékoztatta arról, hogy a csütörtöki tárgyaláson nem kell megjelennie. A tárgyalóteremben ismertetett végzés szerint a Fővárosi Ítélőtábla az iratokat visszaküldi az első fokon eljáró bíróságnak.
Az alperes jogi képviselője a részletek ismertetése nélkül újságíróknak elmondta: az ítélet indoklása miatt nyújtották be a fellebbezést. Szeptember 3-án az első fokú tárgyaláson a törvényszék megállapította: a felperes hitelintézet általános szerződési feltételei egyedül a felmondhatóság törvényi elvének feleltek meg, a további hat kritériumnak nem, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló, nyáron elfogadott devizahiteles törvény szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt az állítást a bankok megpróbálhatják megdönteni, ha a bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek az egyoldalú módosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek. Ezeket a követelményeket a Kúria jogegységi határozata és a devizahiteles törvény is tartalmazza.
