Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetésén a volt MNB-elnökök, illetve alelnökök alapvetően egyetértettek abban, hogy válság idején bővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő irányok közé.
Így a központi bankok fókuszába is bekerülnek olyan célok, mint a gazdasági növekedés ösztönzése, vagy a munkaerő-piaci folyamatok figyelése, és az inflációs célok követése ideiglenesen háttérbe szorul.
Bod Péter Ákos szerint a világ vezető jegybankjai által alkalmazott mostani eszközök nem újak, "mintegy 60 éve ez volt a gyakorlat".
Járai Zsigmond szerint most teljesen mást tesz az MNB, mint a korábbi években, egyúttal helyeselte azt a gyakorlatot, amit a jegybank mostani vezetői folytatnak.
Karvalits Ferenc, egykori alelnök viszont furcsának nevezte, hogy az alacsony kamaton keresztüli forintgyengülésre is alapozó stratégiát Járai Zsigmond jónak ítélte, mert szerinte Járai Zsigmond saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét folytatta.
Surányi György szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációt figyeli, és szerinte ennek illetve a bankrendszer "leültetésének" igen negatív gazdasági következményei lesznek a jövőben.
Balog Ádám ezzel szemben azt mondta: szakmai tévedés, hogy az MNB az utóbbi időszakban csak a "headline", azaz a nominális inflációra figyelne, és ez alapján vitte le az alapkamatot, hiszen az adószűrt maginfláció is mindössze 1,5 százalék körüli szinten van. Kiemelte: számos elemzést, jegybanki felmérést készítenek, amelyek megalapozzák az MNB döntéseinek helyességét.
Surányi György szerint a maginfláció, illetve az adószűrt maginfláció körüli érvelés helytelen. Megjegyezte, azt nem tudja, mennyire korrekt, vagy nem korrekt módon méri a jegybank a folyamatokat, de a bankrendszer leültetésének nagyon súlyos következményei lesznek a magyar gazdaság közép és hosszú távú növekedésére vonatkozóan.
Bod Péter Ákos úgy vélte: a rendszerváltozást követő egy-két évben szintén leállt a hitelezés, és a jegybank akkor is vállalt katalizátor szerepet.
Balog Ádám kiemelte: a jegybank szerepköre és a jelenlegi magyar monetáris politika értékelésével kapcsolatban nem igaz Surányi György azon kijelentése, hogy lényegében semmi újat nem tesz az MNB.
Balog Ádám kiemelte: rugalmas inflációkövető rendszerben határozták meg az alapkamatot, és a jelenlegi feltételezéseik szerint a jövő év végéig a mostani szinten maradhat a kamatszint.
