Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A devizahitelesek egyik csapdája az elmúlt években az volt, hogy mindig attól tartottak, ha forintra váltanak, akkor „realizálják” korábbi veszteségeiket. A kormányváltás évében, 2010-ben az első félévben még átlagosan 186 forint volt a svájci frank árfolyama és 269,4 forintba került egy euró. A második félévben azonban az euró 279,5 forintba, a frank pedig 209,4 forintba került. Az OTP elemzői központjában úgy látják, hogy középtávon valóban némi támaszt jelenthet a forintpiacnak, hogy a devizahitelek forintosítása után kiesik a devizatörlesztésekhez kapcsolódó, ma még rendszeres forintkínálat – írja az az én pénzem lakossági pénzügyi portál.
Azaz ország devizakitettsége a forintosítással valóban csökkenne, de attól még megmarad az állam és a vállalati szektor devizaadóssága. Azzal is kalkulálni kell, hogy jövőre Magyarország kiváló külső egyensúlyi pozíciója várhatóan nagymértékben csökken. Részben amiatt, hogy jelentősen kevesebb uniós pénzt tud lehívni az ország, részben pedig azért, mert a hazai fogyasztás újraindulásával az import is felpöröghet, ami a kisebb külkereskedelmi többleten keresztül ronthatja a fizetési mérleget.
Erősebb támaszt adhatna a forintnak, ha felminősítenék Magyarország adósságbesorolását, s a nemzetközi porondon is akadnak bőven a forintot erősítő, illetve gyengítő kilátások.
További részleteket itt lehet olvasni.
