szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A tavasszal született uniós közbeszerzési irányelvek alapján elkészült az új magyar közbeszerzési törvény koncepciója, amely gyorsítani, egyszerűsíteni és jogszerűbbé akarja tenni az eljárásokat - a koncepció szerdán került fel a kormány honlapjára.

Az Államreform Bizottság által megtárgyalt koncepció kiemeli: a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó, az Európai Bizottsággal (EB) kötött partnerségi megállapodásban - a bizottság véleménye alapján - az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott követelményeket a közbeszerzések terén Magyarország nem teljesíti. Magyarországnak ezért intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszere megfelelően működjön.

Az EB kritikaként fogalmazta meg, hogy bár a jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, de a jogalkalmazás, az uniós jog elveinek a tényleges érvényesülése komoly problémákat vet fel. Ezek körébe tartozik, hogy a közbeszerzésekben nagyon sokszor csak egy ajánlattevő van, a verseny hiánya pedig magas árakhoz vezet. A verseny hiányának egyik fő okaként az ajánlatkérők által alkalmazott versenykorlátozó feltételeket jelölte meg az EB.

Az új törvény három uniós irányelven alapul. Ezek egyike a korábbi irányelvet helyezi hatályon kívül, a második a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai közbeszerzéseket, míg a harmadik a koncessziókat szabályozza.

Ezeket a nemzeti jogba legkésőbb 2018. október 18-ig kell átültetni, de fő szabály szerint az átültetési időpont korábbi, 2016. április 18.

A koncepció az új törvény középpontjába az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását helyezi. Így javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat. A referenciát - automatikusan - a beszerzés becsült értékének a háromnegyedéhez kellene igazítani, és igazolások helyett elég lenne nyilatkozatokat csatolni az ajánlatokhoz. Csak a nyertes ajánlattevőnek kellene az igazolásokat beszerezni és benyújtani.

Az ajánlatok értékelésénél fontos, hogy előnyt élvezzenek a hazai áruk és szolgáltatások, valamint a helyi vállalkozások is. Nem az ár, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes. Az energiafelhasználásnál például a teljes életciklusra jutó mennyiség lenne az értékmérő. Végül előnyt élveznének a csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztató ajánlattevők.

A közbeszerzés intézményrendszere változatlan maradna. A Közbeszerzési Hatóság továbbra is az Országgyűlés alá tartozna. A koncepció szerint a hatóság szervezetében működő Közbeszerzési Döntőbizottságnak (Kdb) szemléletet kell váltania, hogy ne csak nyelvtanilag értelmezze a közbeszerzési jogszabályokat, hanem a szakmai, költségvetési, támogatási mögöttes tartalmat is vizsgálja döntéseinél.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!