Már a tanácskozás híre is elegendőnek bizonyult, hogy hűtse a felforrósodott kedélyeket és két-három rubellel csökkentse a jegyzéseket. A tanácskozás után kiadott közleményben a jegybank kifejtette, hogy az utóbbi napokban spekulációs kereslet hajtotta az árfolyamatokat, ami azonban kockázatokat jelenthet a pénzügyi stabilitásra. Ezért a központi bank jelezte, kész bármelyik pillanatban növelni nyíltpiaci beavatkozásait és más pénzügyi eszközöket bevetni. Mindazonáltal nem vázolt fel olyan konkrét intézkedéseket, amelyekkel kordában tartaná a rubel gyengülését. 

"A rubel gyengülését fundamentális tényezők sora váltotta ki, elsősorban is az olajárak csökkenése és a nemzetközi tőkepiacokhoz való korlátozott hozzáférés" - hangoztatta a jegybank, megismételve, hogy árfolyam-politikájának megváltozásával azt akarja elérni, hogy mielőbb egyensúlyi helyzetbe kerüljön a rubel, csökkentse a tartalékok túlzott mértékű apasztását, valamint megakadályozza a szilárd leértékelési várakozások kialakulását.  

Az orosz jegybank szerdán változtatta meg devizapiaci intervenciós szabályzatát: az eddigi, úgynevezett piszkos lebegtetésről gyakorlatilag áttért a szabad lebegtetésre. A döntést azzal indokolta, hogy a spekulánsoknak így nehezebb lesz a rubel gyengülésére fogadni. Egyes szakértők szerint ez a döntés hosszú távon segítheti a rubelre nehezedő nyomás enyhülését. 

A központi bank nyíltpiaci beavatkozásra legfeljebb napi 350 millió dollárt akar költeni, függetlenül az árfolyamok alakulásától. Korábban kötelező volt interveniálnia és korlátlan összeget költhetett el, ha a rubel devizakosárhoz viszonyított, általa meghatározott árfolyamsávjának alsó vagy felső határát áttörték a jegyzések. A jegybank ugyanakkor fenntartotta magának a jogot arra, hogy a jövőben is többet dobjon a piacra napi 350 millió dollárnál, ha úgy ítéli meg, veszélybe került a pénzügyi stabilitás.  

Az orosz jegybank szerint a devizapiacnak időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új árfolyam-politikához, de addig is ellentétes mozgásokra számít. 

A moszkvai tőzsde devizakereskedésében délelőtt 60,27 rubelre emelkedett az euró árfolyama, a dolláré pedig 48,63 rubelre. Estére az euró már "csak" 57,7, a dollár pedig 46,4 rubelen forgott. Orosz elemzők arra figyelmeztettek, hogy a devizapiacon teljes a pánik, a jegybanknak lépnie kell. 

A nyugati szankciók és a nyomott olajárak hatásait nyögő orosz gazdaság a recesszió küszöbére jutott. A rubel elértéktelenedésével párhuzamosan a lakosság menteni próbálja megtakarításait és mind többen vásárolnak külföldi valutát, főleg dollárt, amivel táplálják a rubel gyengülését. A több mint 8 százalékos infláció mellett egyre többen csökkentik nagy összegű kiadásaikat, ami viszont keményen sújtja az autóipart vagy éppen a turizmust.