A fogyatkozó lakosságú, munkaerőhiánnyal küzdő Oroszországban egyre kevesebb embert érdekel az ukrajnai háború, s akik foglalkoznak vele, békét szeretnének, de olyat, amelyért Moszkva nem tesz engedményeket.
Az amerikai lap cikkében megszólaló egyik elemző szerint téves volt a jóslat, miszerint a szankciók térdre kényszerítik az orosz gazdaságot, de az egyértelmű, hogy tartósan ártanak annak.
Oroszországban beütött a régóta várt valutaválság, mivel az energiabevételek elapadnak, és a nemzetközi szankciók lassan, de biztosan kikezdik az ország gazdasági alapjait. Így értékeli Ambrose Evans-Pritchard, aki jó 30 éve dolgozik világgazdasági szerkesztőként a konzervatív brit lapnál, ez idő alatt volt tudósító Washingtonban és Brüsszelben.
Rendkívüli intézkedésre kényszerült az Orosz Központi Bank, miután a rubel árfolyama átlépte a dollárral szemben a 100-as lélektani szintet. A gyenge pénz tovább hajtja az amúgy is problémás inflációt, ami már megkeseríti a lakosság életét, akiket a 100-as dollár arra késztethet elemzők szerint, hogy kiszedjék pénzüket az orosz állam által felügyelet pénzügyi rendszerekből, vagy legalábbis más pénznemre cseréljék rubelüket. A jegybanknak a kormány szerint minden eszköze megvan, hogy biztosítsa a stabilitást, amihez elemzők szerint legalább 90-ig vissza kellene kalapálni az árfolyamot.
Egy dollár most több mint száz rubelt ér.
Nemcsak Putyin vezető gárdájának tagjaiból menekültek sokan külföldre a Prigozsin-puccs idején, de sokan igyekeztek szabadulni a rubeltől is Oroszországban, mert a hatalom megingása komoly bizonytalanságot okozott. Ezért a rubel is gyengült – az orosz elnök hiába közölte a sanghaji virtuális csúcs résztvevőivel, hogy Oroszországban a hatalom stabil.
2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év. A helyzet azonban még biztosan nem katasztrofális.
Mehet az külföldi devizában is.
Az egymás közötti üzletek során a dollárról már áttértek az euróra, de ezentúl a két állam fizetőeszközét használják majd – jelentették be Moszkvában. Az időzítés nem véletlen hiszen Vlagyivosztokban orosz-kínai együttműködési tanácskozás volt, melyen részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök és a kínai nemzetgyűlés elnöke, a pekingi hierarchia harmadik számú embere is.
Szocsiban találkozott az orosz és a török államfő, akik megállapodtak, hogy több területe növelik az együttműködést, és hogy Törökország rubelben fizet majd az orosz gáz egy részéért.
Az elmúlt egy évben az orosz deviza teljesített a legjobban a dollárral szemben – írja a Reuters.
Az Amszterdam megbízásából működő, gázvásárlást bonyolító cég szerint számítottak erre, és van alternatív forrásuk.
Az Európai Bizottság tisztázta, hogyan tudnak a tagállamok az orosz gázért fizetni anélkül, hogy megsértenék az Európai Unió által Oroszországra kivetett szankciókat.
Az olaj- és gázembargó ügye nem került az energetikai miniszterek hétfői, rendkívüli tanácskozásának napirendjére, amit azért hívtak össze, mert múlt héten Oroszország egyoldalúan felfüggesztette a Bulgáriába és Lengyelországba irányuló gázszállításokat. Itt a német kormány jelezte: már nem ellenzi az olajembargót.
Az oroszországi titkosszolgálatoknak dolgozó embereket neveztek ki az oroszok által még márciusban elfoglalt dél-ukrajnai Herszon élére. Az elfoglalt területeken bevezetik a rubelt, az Ukrajna-párti tüntetőket pedig könnygázzal zavarják szét.
Ennek részben az az oka, hogy Putyin csak rubelben hajlandó elfogadni a fizetést a földgázért, részben pedig a moszkvai nemzeti bank ügyes politikája, amelyet az orosz elnök meg is dicsért.
A Vlagyimir Putyin által követelt feltételeknek megfelelően már tíz európai vállalat nyitott számlát a Gazprombanknál.
Nem mondták meg, hány ország fizetne rubelben.
A külgazdasági és külügyminiszter egy (szerinte) szankciókat nem sértő banki technikával hozakodott elő Luxembourgban.
Az energiaügyi biztos szerint Európának át kell alakítania az energetikai rendszerét.
