Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az adat még nem végleges, de a felmérések alapján a svájci állami rádió és televízió azt közölte, hogy a javaslatot a szavazók döntő része, 78 százaléka ellenezte és csak 22 százaléka támogatta.
A "Mentsétek meg svájci aranyunkat" nevű kezdeményezés sikere alaposan megnehezítette volna, hogy a svájci központi bank (SNB) fenntartsa a három éve érvényes 1,20 frankos euróárfolyamot.
Az SNB az euróválság idején vezette be a minimális euróárfolyamot. A tőke tömegével áramlott euróból a menedékvalutának számító frankba, és a svájci valuta annyira megerősödött, hogy az export kezdett versenyképtelenné válni.
Ha a javaslat zöld fényt kapott volna, akkor a frank gyengítése érdekében vásárolt minden egyes euróból 20 centért aranyat kellett volna vásárolnia a jegybanknak.
Az SNB aranykészlete jelenleg 1040 tonna, több mint 35 milliárd frank értékben, ami a devizatartalékok mintegy 7 százaléka. Az 500 milliárd frankos devizakészletek nagy része euróban és dollárban fekszik. Ha a polgárok megszavazták volna a kezdeményezést, a jegybanknak 70 milliárd frank értékben kellett volna aranyat vásárolnia, a zürichi székhelyű KOF kutatóintézet szerint mintegy 1800 tonnát.
Az aranyat a stabilitás és a biztonság fogalmával szokás társítani, de valójában az egyik leginkább ingadozó értékű befektetési eszköz. A fém unciánkénti ára az idén eddig mintegy 15 százalékkal csökkent, pénteken a februári lejáratú arany ára 1175,50 dolláron zárt, 22 dollárral alacsonyabban a csütörtöki záróértékhez képest. Az arany jegyzése három éve 1900 dolláron érte el történelmi csúcsát.
