Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A külgazdaság kiemelt prioritás a magyar külképviseletek munkájában - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hétfőn a magyar-török gazdasági fórumon Budapesten. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-török tagozatának rendezvényén az államtitkár elmondta, hogy a tárca a külképviseletek átalakításával a külgazdasági attasék révén erősíti a külgazdasági vonalat.
Szabó László hangsúlyozta, hogy a minisztériumhoz került háttérintézmények - a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., az Exim - segítik a kétoldalú, köztük a magyar-török gazdasági kapcsolatok bővítését is. Szőcs Gábor, az EXIM igazgatója a exporthitel programjukra hívta fel a figyelmet, amely kedvező exportfinanaszírozást nyújt a kis- és középvállalkozásokna. A program kerete 2012-ben 150 millió eurót tett ki, ez 2014-ben 1 milliárd euróra emelkedett, és felülről nyitott.
Az EXIM igazgatója kitért arra, hogy három török bankkal is van együttműködési megállapodásuk, köztük a török eximbankkal, amellyel a közeljövőben 50 millió euró befektetési alapot hoznak létre. Az EXIM a tervek szerint jövőre mikrohitel, illetve nemzetközi versenyképességet javító programokat is indít - tette hozzá az igazgató.
Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet a gazdasági fórumon a magyar vállalatok figyelmét arra hívta fel, hogy a Törökország a török köztársaság alapításának 100. évfordulójára, 2023-ra nagy célokat megfogalmazó fejlesztési tervvel rendelkezik. Szerinte magyar cégek az energetika, az élelmiszeripar és mezőgazdaság, a gép- és gépjárműgyártás, a hulladék- és vízgazdálkodás, környezetvédelem, az informatika területén kapcsolódhatnak a török piachoz, és részt vehetnek a török privatizációban.
