A kormányfő úgy fogalmazott: a gazdasági növekedés 3 százalékot meghaladó mértéke és az, hogy a költségvetési hiány az Európai Unió által meghatározott korlát alatt van, igazolta, hogy a kormány gazdaságpolitikája működik.

"Ezt magyar modellnek nevezzük, és olyan, mint egy dongó. A tudósok szerint súlya, mérete és szárny-fesztávolsága miatt a dongó nem lenne képes repülni, de mégis repül" – mondta a hétfőn közölt interjúban. Kiemelte a gazdasági bővülést, a csökkenő munkanélküliséget és a szilárd költségvetést, nem értett egyet viszont azokkal a statisztikákkal, amelyek szerint az országban nőtt a szegénység és csökkentek a közvetlen külföldi befektetések.

Orbán Viktor azt mondta: a kormány vissza akarja szerezni Magyarország befektetői besorolását, és azt tervezik, hogy legkésőbb 2017-ben csökkentik a bankadó mértékét, illetve már jövőre felülvizsgálhatnak más adókat is. Szavai szerint a bankadóról azután születik majd döntés, hogy fokozatosan kivezetik a devizaalapú jelzálogot, és függ a hitelezők bővülő hitelkínálatától is.

"Tárgyalásban állunk a bankszektorral a bankadó mértékének normalizálásáról, mert az rendkívül magas Magyarországon" – mondta a miniszterelnök. "Ez 2016 vagy 2017 körül válik lehetővé, ha jó megállapodást kötünk, amire nagyobb az esély, mint bármikor a 2010-es hatalomra kerülésünk óta" – tette hozzá.

A több milliárd dollárnyi devizahitel forintra való átváltása és a külföldi fizetőeszközök részarányának csökkenése az államadósságban Orbán Viktor szerint csökkenteni fogja a külső sebezhetőséget és növelni fogja "a monetáris politika manőverezési terét".

"Meg kell néznünk a közvetlen külföldi beruházások dinamikáját, és az minden évben javul. Senkit sem akarunk kiszorítani, az ágazati adókat azért vezettük be, hogy nagyobbak legyenek az állami bevételek, nem azért, hogy kisebbek" – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a kormány "keresi" azt a pillanatot, amikor csökkentheti majd az adókat. Mint mondta: arról folyik a vita, hogy ezt a jövő év közepén vagy 2016-ban kell-e megtenni.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány a Budapest Bank és az MKB Bank idei megvásárlása után is további banktulajdon megvásárlására törekszik. A cél az, hogy bankszektorban a magyar tulajdon 50 százalék fölé emelkedjen, aminek a kormány szerint fel kellene lendítenie a hitelezést.

A szolgáltatók akvizícójával, így az E.ON gáztározó létesítményeinek felvásárlásával ellentétben a kormány azt tervezi, hogy a két bankot három éven belül el fogja adni, mert Orbán Viktor szerint a kormány tudatában van Szlovénia példájának, amely 3,2 milliárd dollárt fordított a rosszul vezetett állami tulajdonú bankok megmentésére.

"A szlovén példa értékes és veszélyes tapasztalat. Ezért vagyunk óvatosak" – mondta.

A kormányfő védelmébe vette a "jólétiről a munkaalapúvá" való átalakulás programját, rámutatva, hogy a közmunka csökkentette a munkanélküliséget és az abban részt vevők bére több mint a duplája lehet a segélynek. Úgy vélte, a szegénységgel kapcsolatos nemzetközi statisztikák félrevezetők lehetnek, mert azok nem veszik figyelemben az olyan, nem pénzalapú támogatást, mint az ingyenes tankönyvek és iskolai étkeztetés biztosítása.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a jövőbeni kormányzati lépések tovább csökkenthetik majd a Fidesz népszerűségét.