Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 21 éves fennállása óta 2014. volt az első olyan év, amikor több kártalanítási ügyben kellett helytállnia, összesen hat hitelintézet vált fizetésképtelenné ebben az évben.
Nemcsak az ügyek számát tekintve volt rekordév az idei, de az eddigi legnagyobb egyedi kifizetés is 2014-ben történt, ez pedig az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mintegy 54 milliárd forintos kártalanítása volt - mondta Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője. Összesen 123 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben kártalanításra az OBA. A kifizetések alaposan leapasztották az alap vagyonát, amely az év eleji 100 milliárd forintról az év végére 10 milliárd forint körüli értékre csökkent. Az OBA kártalanítási képessége mindig túlmutat a saját vagyonán, ha ugyanis a vagyonnál nagyobb összegért kell helytállnia, akkor lehetősége van hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani, ily módon a kártalanításnak nem lehet pénzügyi akadálya.
Idén az Alba Takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Tisza Takarékszövetkezet működési engedélyét vonta vissza fizetésképtelenség miatt a jegybank.
Tóth István szerint a parlament által december 15-én elfogadott és jövőre életbe lépő új betétbiztosítási szabályok a betétesek számára kedvező változásokat tartalmaznak. A helyi önkormányzatoknak kedvez például, hogy a legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésű kisebb önkormányzatok betétei is OBA-védelem alá kerülnek. Az eddigi szabályok nem engedték védeni az önkormányzatokat, így akár minden pénzüket elbukhatták, ha a számlavezető bankjuk fizetésképtelenné vált. Ez történt például az idén Tiszatenyő önkormányzatával, amelynek a csődbe jutott Tisza Takarékszövetkezet volt a számlavezetője, és az 1600 fős település önkormányzata egyebek közt a közmunkások vagy a hivatali dolgozók bérét sem tudta kifizetni.
Bekerül a szabályozásba az is, hogy esetenként a jelenlegi 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárnál nagyobb összegig, legfeljebb 150 ezer euróig lehet kártalanítást fizetni akkor, ha a károsultnak a megelőző három hónapban például ingatlaneladásból vagy munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatásból származó, külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele volt.
Az uniós irányelv magyar jogba való átültetésével a kártalanítási idő is gyorsulni fog: a jelenlegi 20 munkanapos határidő 2024-ig több lépcsőben csökken 7 munkanapra. Először 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.