Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az épületek hőszigetelésére vonatkozó előírások a jövő év első napjától szigorodnak, amennyiben az építés vagy a felújítás közpénzből – uniós vagy pedig magyar költségvetési támogatásból – finanszírozott.
A belügyminiszter még márciusban tette közzé a rendeletét, amelyben – a Knauf Insulation számításai szerint – a határoló falak hőszigetelése 48, a lapos tetőké 32, a padlóké pedig 40 százalékkal emelkedik.
Az új előírások szigorúak, a homlokzati falakra előírt hőszigetelés például – egyelőre – másfélszerese a szlovákiainak és közel háromszorosa a romániainak. A szigorítást azonban egy uniós tagállam sem kerülheti el.
A középületeknek 2008-tól, míg a többi épületnek – így a lakásoknak is – 2020. december 31-ét követően közel nulla energiaigényűnek kell lenniük.
A közel nulla érték – a magyar jogba átvett szabály megfogalmazása szerint – azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség, az épület becsült élettartama alatt megtérüljön.
Követelmény továbbá az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.
