Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője, Hadházy Ákos kifogásolta, hogy bár a Miniszterelnökség ellenőrzési főosztálya súlyos szabálytalanságokat tárt fel a mintegy 17 milliárd forintos, főleg kémiai laboratóriumok kialakítását vagy munkafüzetek készítését célzó oktatási program megvalósításában, felelősöket mégsem nevezett meg, és a vizsgálatokba nem vonta be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.
A vizsgálat eredményét ismertetve Hadházy Ákos közölte: összeférhetetlen ajánlattevők jelentkeztek a pályázatra, és összefonódó céghálózatok „nyúlták le az uniós forrásokat”.
Mint arról a politikus már korábban is beszámolt, az egyes városok számára más-más cégek teljesen megegyező munkafüzeteket készítettek, de Szekszárdon például az is előfordult, hogy 13 millió forintért fejlesztettek ki egy tanterem-foglalási szoftvert, egyetlen hét alatt.
Mint mondta, pártja szerint az összeg mintegy 70 százalékának jogszerű felhasználása vitatható. A politikus, aki az önkormányzatok felelősségét is felvetette, választ vár arra: ki vonható felelősségre az ügyért? Azt is tudni akarta: visszaveszik-e forrásokat, mert, mint mondta, ha ezt nem a kormányzat teszi meg, hanem az unió, a forrás elvész.
Emlékeztetett: pártja mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma is feljelentést tett már az ügyben.
A Miniszterelnökség úgy reagált, hogy az Öveges-program ügye nem új, hiszen éppen a Miniszterelnökség indított vizsgálatot tavaly nyáron a programban tapasztalt visszaélések gyanújának felderítésére, a vizsgálat befejeztével pedig maga a Miniszterelnökség utasította az érintett tárcát, hogy tegyen büntetőfeljelentést. Csepreghy Nándor európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár szerint a Miniszterelnökségnek más ügyekhez hasonlóan ebben az esetben sincs lehetősége és szándéka sem a nyomozásba való beavatkozásra.
